Sétánk első állomása. A kocsányos tölgy síkvidéki erdeink uralkodó faja. Az itt elterülő Bivaly-tói, vagy más néven Gombásy erdőnek is egyik jellemző fája.

A rét szélén tovább haladunk, majd jobbra fordulunk.

A hegyi juhar természetes körülmények között hazánkban az ország nyugati részén, és a középhegységekben fordul elő. Eredeti termőhelyén kívül sok helyen telepítik.

Továbbhaladunk az erdei ösvényen, majd onnan kiérve a töltésen áthaladva a hullámtérre megyünk. A fás területet elérve déli irányban az erdő irtás szélén folytatjuk utunkat, majd 250 méter után jobbra fordulunk, a cölöphídhoz.

Sajnos az állomás bemutató táblája megrongálódott, már nincs a helyén.

A fahídon átkelünk, és jobbra fordulva haladuk tovább.

A legnagyobb méreteket elérő nyárfánk. Az árterek, a lápi talajok és a homoktalajok fontos fafaja. A nemesnyárak egyik szülője, kiindulási alapja. A szélsőségeket jól tűrő fafaj. Mind a nagy meleget, mind a nagy hideget elviseli.

Északi irányba haladunk tovább az úton.

Sajnos az állomás bemutató táblája megrongálódott, már nincs a helyén.

Északi irányba haladunk tovább az úton, majd az erdőből kiérve balra fordulunk.

A gyorsan növekvő, lombhullató nemesnyár a faipar egyik igen sokoldalúan hasznosítható fafajtája. Mivel a nyárfák vízigényes fafajok a folyók ártéri területein nagyon jól növekednek. A védett területeken viszont már nemes nyár nem telepíthető.

A területen a vízügyi szakemberek 2007-ben a hullámtér a kiszélesítésével a nagyvízi meder vízszállító képességének javítás érdekében átalakításba kezdtek. Töltés áthelyezéssel 6500 méter új töltésszakasz épült, a lefolyást akadályozó sűrű növényzet ritkításával érték el, hogy a folyó hullámtere mintegy 450 hektár területtel bővült.

Észak-Amerikából behurcolt, rendkívül agresszív özönnövény veszélyes és kiirthatatlan. Magyarországról első adata 1907-ből való. Gyors és tömeges növekedéssel átjárhatatlan cserjéssé alakítja az ártereket, kaszálókat, legelőket.

Folytatjuk utunkat az erdő szélén.

A LIFE program a Tisza folyó hullámterében egy kiválasztott területen hajt végre élőhely rehabilitációs beavatkozást, majd gondoskodik a területek természetvédelmi szempontból kívánatos kezeléséről. Itt található tájékoztató táblán a Bivaly-tói LIFE SUMAR fenntartható hullámtéri tájrehabilitáció projektről kapunk információt. Ismerteti a tanösvény célját, a feltárt természeti értékek helyszíni bemutatását.

A fás terület szélén a földúton faladunk északnyugati irányban tovább és megkerüljük a rétet.

Magas termetű, szabálytalan terebélyes koronájú lombhullató fa a síkvidéki, vízigényes faj. Jól tűrik az árvizekkel járó vizzel borítást. A fűzfák leveleit tavasz végén, nyár elején apró kabócalárvák szívogatják. Magukat a ragadozók ellen nyálhabbal vonják be, melyből a feleslegben felszívott növényi nedv időnként lecseppen. Így lobjuk alatt úgy érezhetjük, mintha napos időben is cseperegne az eső.

A táblán a töltések építéséről kapunk információt. A térség első árvízvédelmi töltése 1863 és 1865 között épült, akkor még kézi erővel és keresztmetszete is kisebb volt a jelenleginek.

A mesterségesen kialakított élőhely számos növény és állatfaj élőhelye lett. Néhány jellegzetes növénye: angolperje, útifű, fényes borkóró, réti iszalag. A növényzet a töltést átszövő gyökérzete az áradások alkalmával védi a töltést az elmosástól.

A szabályzások előtt a folyó áradások alkalmával hatalmas mocsaras ártereket alakított ki. A töltések megépülésével ezek a területek nagy része kiszáradt, eltűnt. A kialakított hullámtér jellegzetességei az anyagnyerő gödrök, a hullámtörő erdősávok.

A LIFE terület nagy része a szabályzás előtt mocsaras terület volt. A szabályozás után a mentett ártérből szántók, a mentett hullámtérből legelő és erdő lett. A legnagyobb, kezeletlen területen azonban a hullámtéren elvadult, gyalogakáccal fertőzött, még a víz számára is áthatolhatatlan terület lett.

Magyarországon a középhegységek és a dunántúli dombvidékek erdőiben általánosan elterjedt fa. Jó minőségű, szívós fájából ősidők óta csónakokat, evezőket készítettek. Jó faragható, forgácsolható és a gyógyhatása miatt gyógyászatban is felhasználják.

Egy kis kitérőt teszünk a töltés irányába.

A gyepterületen a legjobb állapotban lévő terület az ecsetpázsitos sziki rét. Növényzetének jellemző fajai réti perje, tömött lórom, fényes borkóró, osztrák kányafű, sziki árpa.

A töltések mentén kiásott kubikgödrök parti zónájában húzódó keskeny mocsári társulás jellemző fajai: lándzsás hídőr, virágkáka, rókasás, mocsári csetkáka, mocsári nőszirom.

A nyárak nemzetsége (Populus) 35 fajt számlál. A hazai gyakorlatban a nyárakat két csoportra osztják: "hazai" és nemes nyárak. A hazai nyárak csoportjába a következő fajok tartoznak: a fehér, a fekete, a rezgő és a szürke nyár. Az árterek jellemző nyár faja, a hatalmas méreteket elérő fekete nyár de sajnos Európa nagy részén már eltűntek azok az erdőtársulások, amelyekben a fekete nyár fennmaradása, természetes evolúciója biztosított volt. Ennek egyik oka a 19. század közepén elkezdődött folyószabályozások, árvízmentesítési munkák, lecsapolások által okozott drasztikus termőhelyi átalakulás. Ezek következményeként a puhafás ligeterdők termőhelyeinek jelentős része a hullámtereken kívül került, szárazzá vált, a helyüket pedig szántóföldi művelés foglalta el. A 20. században a megmaradt fekete nyár termőhelyeken további térvesztéséhez vezetett a nemesített nyár fajták elterjedése.

Itt vissza fordulunk, majd az elágazásnál balra fordulva haladunk tovább.

Az öntéstalajokon kialakult ligeterdők jellemző fa fajtái a fehér fűz, törékeny fűz, fekete nyár. Értékes lágyszárú növénye a nyári tőzike.

A folyószabályozás során a töltések építéséhez szükséges föld kitermelésére szolgáló anyagnyerő helyeket nevezzük kubikgödröknek. Ezek a gödrök általában a töltéssel párhuzamosan a hullámtéri oldalon helyezkednek el. Szélére a hullámzás csökkentésére nyár és fűz fajokat telepítettek, A kubikgödrök háborítatlan sávja a hullámterek legértékesebb élőhelye, számos védett növény és állatfaj élőhelye.

A kubikgödrök árhullámok idején megtelnek vízzel, ideális halbölcső lesz belőlük. Egyes gödrök csatornákon kapcsolatban vannak egymással, így a víz visszatartását az ilyen rendszereben már biztosítani lehet.

A bal parti töltés áthelyezésével megnőtt a hullámtér területe, mely vizes élőhelyként bővíti a vízkedvelő növény és állatvilág életterét és egyben kiszélesedett hullámtér elősegíti az árvíz szint csökkentést.

A rendkívül mutatós, hatalmas méreteket (35 méter magasság, 1-2 méteres átmérő) és idős, 150-200 éves kort is megérő fa az alföldi homokvidék és az ártér jellemző faja. Fehér törzse, valamint karéjos, fonákján nemezesen szőrös levele alapján jól fel lehet ismerni. Manapság pedig sokan ellenségesen tekintenek rá, mert széllel terjedő szöszös magja sokakat zavar, jóllehet, az olykor tényleg hatalmas tömegben terjedő „szösz” csak elhanyagolható részben származik a fehér nyártól, javarészt az ültetvényszerűen termesztett hibrid eredetű nemes nyár okolható ezért.

Északkeleti irányban a földúton haladva a töltés túl oldalára megyünk.

Az 1846-ban elkezdett Tisza szabályozási munkák során a gátrendszer megépítése, kanyarulatok levágása, mocsárvilág lecsapolása Európa akkori legjelentősebb természet átalakító tevékenysége volt. A folyó hossza 1420 km-ről 977 km rövidült. A meghagyott hullámtér elsődleges célja az árvizek gyors levezetése lett. Pedig a víz nagy kincsünk, gazdálkodni kellene vele, mert jól látszódnak a beavatkozás következményei!

Utunk utolsó állomása volt. A tanösvény kezdőpontjához az aszfaltozott úton tovább haladva jutunk el.

A helyszínen, a valóságban nincsenek állomások. A telefon lesz segítségünkre az állomások megkeresésében amihez még a tájékozódási képességünkre is szükség lesz.