
A Tisza-szabályozás előtt kiterjedt mocsaras, vizenyős területek húzódtak, erek, kisebb-nagyobb vízfolyások kanyarogtak. Közöttük a legismertebb a Zádor-ér volt. Itt vezetett át az országos jelentőségű, Pest és Debrecen közötti postaút, a szeszélyes Zádor-ér azonban olykor megnehezítette a közlekedést, és útját állta mindenkinek. A problémát először egy töltéssel próbálták áthidalni, aztán egy fahidat építettek. Ez a híd azonban nagy árvizek idején kicsinek bizonyult, és nem tette lehetővé az átkelést, ezért egyre sürgetőbbé vált egy komolyabb kőhíd építése. A munkálatok 1806-ban indultak meg, a köveket Tokaj környékéről szállították ide. A híd három év alatt készült el, 1809-ben kezdődött meg rajta a közlekedés. 76 méteres hosszával a Zádor-éren átívelő kilenclyukú híd a legjelentősebb kőhíd volt ekkoriban az Alföldön. A hídnak eredetileg kilenc nyílása volt, és húsz évvel később ennek mintájára épült meg innen nem túl messze a ma is álló hortobágyi Kilenclyukú híd. A Zádor-hídnak ma már csak öt nyílása van, ugyanis 1830-ban egy nagy árvíz elvitte a híd szélső pilléreit. Később helyreállították, de a leomlott szélső pilléreket már nem építették vissza, csak az épen maradtakat tartották meg. Aztán jött a Tisza szabályozása, ami nyomán a mocsarak kiszáradtak, a vizek eltűntek. Eltűnt a Zádor-ér is, és a híd szép lassan okafogyottá vált. Ma már forgalmas út sem vezet erre, a híd azonban maradt, és már 215 éve áll itt.
Bármikor felkereshető
Felkeresését 5 ponttal jutalmazzuk, 1809-be repülhetünk vissza az időben.
Megtalálások száma: 14