"JNSZ 150" pontgy�jt� j�t�k - J�szkun ker�leti sz�kh�z

"JNSZ 150" pontgy�jt� j�t�k

J�szkun ker�leti sz�kh�z

A J�szkun Ker�leti Sz�kh�z a 18. sz�zadban �p�lt J�szber�nyben. Az �p�letet Anton Erhard Martinelli tervezte 1734-ben, �s 1745-re k�sz�lt el. St�lus�t barokk �s rokok� �p�t�szeti elemek jellemzik. Az �p�let egykor a J�szkun Ker�let k�zigazgat�si k�zpontjak�nt m�k�d�tt. Ma kultur�lis �s t�rt�neti szempontb�l is fontos m�eml�k a v�rosban.

Felkeres�s�t 5 ponttal jutalmazzuk, 18. sz�zadba rep�lhet�nk vissza az id�ben.

Forr�s:

https://utazzitthon.hu/latnivalo/jaszbereny/jaszkun-keruleti-szekhaz-17450

Megtal�l�sok sz�ma: 29

Megtal�ltam a helyet, bek�ld�m a k�dj�t

4 jegy� helyk�d (pl.: PXO9):

3 jegy� regisztr�ci�s k�dom (pl.: 3E1):

U -

Aki szeretne a j�t�kban r�szt venni, �s m�g nincs j�t�kos k�dja, a regisztr�ci�s oldalon tud k�dot ig�nyelni.

Megtal�ltam a helyet, de nem tal�lom a k�dot.

K�zeli helyek

J�szber�nyi Nagytemplom Pontsz�m: 5
A j�szber�nyi Nagyboldogasszony F�templom nemcsak a v�ros k�zpontj�ban �ll, hanem J�szber�ny identit�s�nak egyik legfontosabb pill�re is. A templom m�r a k�z�pkorban is �llt, eredetileg g�tikus form�b

J�szber�ny V�rosh�za Pontsz�m: 5
A j�szber�nyi V�rosh�za a Lehel vez�r t�ren �ll, �s a v�ros egyik legfontosabb t�rt�neti k�z�p�lete. A jelenlegi �p�let a 19. sz�zad els� fel�ben �p�lt klasszicista st�lusban. Tervez�sekor Pollack Mih

J�sz M�zeum Pontsz�m: 5
A J�sz M�zeum J�szber�ny egyik legr�gebbi kultur�lis int�zm�nye. A m�zeumot 1874-ben alap�tott�k, jelenlegi �p�let�ben pedig 1931 �ta m�k�dik. Az �p�let eredetileg 1842-ben �p�lt, �s kezdetben gazdas�

Roz�lia k�polna Pontsz�m: 5
A Roz�lia-k�polna J�szber�ny egyik kisebb, de t�rt�nelmileg jelent�s vall�si m�eml�ke. A k�poln�t a 18. sz�zadban �p�tett�k barokk st�lusban. Az ilyen k�poln�kat gyakran j�rv�nyok vagy fogadalmak eml�

J�szber�ny - Szenth�roms�g-szobor Pontsz�m: 5
A Szenth�roms�g-szobor J�szber�ny f�ter�nek egyik legfontosabb t�rt�neti eml�ke. A barokk st�lus� szobrot a 18. sz�zadban emelt�k h�l�b�l egy pestisj�rv�ny elm�lt��rt. Az ilyen eml�koszlopok a korszak

Bund�s k�t Pontsz�m: 5
Bund�nak nevezt�k a t�rs�gben a juh�szember hagyom�nyos �lt�z�k�t, melyet a rackajuhok sz�r�b�l k�sz�tettek. Innen kapta a d�szk�t a nev�t. A Bund�s k�t Jankovits Gyula alkot�sa, melyet egy 1908-ban f

×

J�szkun ker�leti sz�kh�z

Megtal�ltam a helyet, bek�ld�m a k�dj�t

Megtal�ltam a helyet, de nem tal�lom a k�dot. Tov�bb

K�zeli helyek

Megtal�ltam a helyet, de nem tal�lom a k�dot.