Megosztás Megosztás a Facebook-on

Téglagyárak


A téglagyártás sokáig királyi, egyházi kiváltság volt, csak a XIX. században jelentek meg a nagyobb településeken a téglagyárak. Szolnokon a téglagyártás nagy múltra tekint vissza, hiszen kincstári téglagyár is volt a településünkön. A sószállítás révén a Tiszán leúsztatott fa feldolgozására nem csak faipar épült, hanem fahulladékkal téglaégető kemencéket is fűtöttek. A városrész ahol most vagyunk, a Téglaház, vagy Szent János város város nevet viselte. A kincstári téglaégető és a Szent János kápolna körül elterülő városrész, mely a jelenlegi Dohánybeváltótól délre húzódott. Lakói ugyancsak szegény munkások, akik a szálházban és a téglaégetőben dolgoztak. A téglagyári házakra, lakosokra emlékezik ez a tabló. A téglagyártás kiváltságának megszűnése után, több vállalkozó is működtetett téglagyárat, a mai Mártírok út, Kőrösi út, Százados út környékén, végül a mai Nagy-Sándor József út környékén, s épült a téglákból sok lakóház és gyárépület Szolnokon.

Felkeresését 20 ponttal jutalmazzuk, 1960-ba repülhetünk vissza az időben.


Megtalálások száma: 9

 



Civil szervezet vagyunk, köszönettel fogadjuk
az SZJA 1%-os felajánlását adószámunkra: 1 8 8 2 4 3 6 4 - 1 - 1 6
Ez nagy segítség nekünk ahhoz, hogy hasonló, közösségeket megmozgató programokat tudjunk létrehozni,
mint amilyen a Szolnok 950 éves jubileumi pontkereső játékunk is. Gördögök SE. - Szolnok


Közeli helyek

  • Húsipari vállalat Pontszám: 20
    A II. világháború előtt pár évvel már közvágóhíd üzemelt a területen, ahol hentes és mészáros kisiparosok vágtak le és dolgoztak fel hetenként 1-2 sertés és vágómarhát a város ellátására. 1951-ben a


  • Tisza folyó Pontszám: 20
    A Tisza folyó hajdanán egy lomhán kanyargó síksági vízfolyás volt. Neve is csendet, nyugodtat jelent. Ukrajna területén, Kárpátalja keleti részén, a Máramarosi-havasokban ered Fekete-Tisza és a Fehér-


  • Famunkás emlékmű Pontszám: 20
    Szolnok a XIX. század második felétől, a Tiszán leúsztatott erdélyi fa alapanyagnak köszönhetően, a hazai fafeldolgozó ipar egyik központja volt, és maradt egészen a második világháborúig. A szolnoki