Szolnok 950 �ves jubileumi pontgy�jt�s

Szolnok 950 �ves jubileumi pontkeres�

Tiszavir�g h�d

A gyalogos �s ker�kp�ros forgalom sz�m�ra meg�p�tett Tiszavir�g h�d Szolnok belv�ros�t a Tiszaligettel k�ti �ssze. 444 m�ter hossz�s�g�val �p�t�se idej�n K�z�p-Eur�pa leghosszabb gyalogh�dja volt.

Felkeres�s�t 20 ponttal jutalmazzuk, 2011-be rep�lhet�nk vissza az id�ben.

Megtal�l�sok sz�ma: 18

Megtal�ltam a helyet, bek�ld�m a k�dj�t

4 jegy� helyk�d (pl.: PXO9):

3 jegy� regisztr�ci�s k�dom (pl.: 3E1):

U -

Aki szeretne a j�t�kban r�szt venni, �s m�g nincs j�t�kos k�dja, a regisztr�ci�s oldalon tud k�dot ig�nyelni.

Megtal�ltam a helyet, de nem tal�lom a k�dot.

K�zeli helyek

Botlat�k�vek Pontsz�m: 20
V�rosunkban h�rom helyen is hirdetik mement�k�nt az elhurcoltak nev�t botlat�k�vek. Ahol most �llunk, a Szap�ry utca 9 el�tt, Szab� Barna �r�, �js�g�r� lak�h�za volt. Egy masik t�bla Breuer L�szl� kor

Meriget�k Pontsz�m: 20
A Szolnok k�rny�ki emberek �let�t �vezredek �ta a Tisza �s a Zagyva foly� hat�rozta meg. E foly�k biztos�tott�k �lelm�k jelent�s r�sze mellett iv�viz�ket is. �vsz�zadokon kereszt�l a foly�parton kiala

Ferences gimn�zium Pontsz�m: 20
Az egykori ferences templom �s kolostor mellett �p�lt fel a ferences gimn�zium. A Templom utc�ban tal�lhat� klasszicista st�lus� iskola�p�let Szvitek M�rton szolnoki �csmester munk�ja. A szabadon �ll�

Belv�rosi templom Pontsz�m: 20
Szolnok egyik legr�gibb m�eml�ke a Tisza-parton �ll� Belv�rosi Pl�b�niatemplom (volt ferences templom �s rendh�z �p�lete). A barokk st�lus� katolikus templom Giovanni Battista Carlone egri �p�t�sz ter

Zsinag�ga Pontsz�m: 20
Az 1899. augusztus 29-�n felszentelt templom Baumhorn Lip�t, az Eur�pa-szerte ismert �p�t�sz tervei alapj�n k�sz�lt, amelyben az eklektikus von�sok szecesszi�s hat�sokkal keverednek. A zsinag�ga a szo

Reform�tus templom Pontsz�m: 20
Az 1880-as �vek v�g�n vet�d�tt fel a gondolat, hogy a reform�tus gy�lekezet templomot �p�tsen, a kor�bbi kis imah�z helyett. A v�ros �nkorm�nyzata - a millenniumi k�sz�l�d�sek, a korban divatos v�rosr

Verseghy Ferenc Gimn�zium Pontsz�m: 20
A Verseghy Ferenc Gimn�zium az 1831-ben alap�tott egykori ferences gimn�zium ut�da. Az egykori s�h�zak ter�let�n l�v� telekre, - amelyet a v�ros 1882-ben v�s�rolt meg - �p�lt fel 1888-ban az �llamos�t

Szigligeti Sz�nh�z Pontsz�m: 20
A szolnoki Szigligeti Sz�nh�z hossz� m�ltra tekint vissza. Az els� sz�niel�ad�s 1822-ig ny�lik vissza, melyet egy pajt�ban tartottak. A pajt�t fasz�nh�z, majd 1894-t�l k�sz�nh�z v�ltotta fel. Az �p�le

Tisza Sz�ll� �s gy�gyf�rd� Pontsz�m: 20
A v�ros idegenforgalmi �let�ben az 1925-�s esztend� volt a legjelent�sebb �s egyben fordul�pont. Ebben az �vben ker�lt napirendre a Tisza part rendez�se, amihez a terveket Zombory Lajos fest�m�v�sz k�

Vasmacsk�k a v�rosban Pontsz�m: 20
H�rom haj�horgony is van kihelyezve a v�rosban. Bizony�ra sokak ismernek legal�bb egyet, �s tal�n a K�z�ti Tisza-h�d mellett l�v� V�zig felirat� a legismertebb. Ez a legnagyobb is egyben. M�g egy isme

Baumhorn Lip�t szobra Pontsz�m: 20
A vil�g egyetlen Baumhorn Lip�tot �br�zol� szobra Szolnokon �ll, holott a magyar zsinag�ga�p�t�szet legkiemelked�bb alakjak�nt tartj�k sz�mon, templomai pedig szerte az egykori Monarchia ter�let�n meg

�rk�ny Istv�n eml�ke Pontsz�m: 20
�rk�ny Istv�n egyr�szt az apai nagyapja �sztreicher Lip�t r�v�n k�t�d�tt Szolnokhoz. Bar�ti, szakmai kapcsolatai pedig akkor sz�lettek a v�rossal, amikor tal�lkozott Sz�kely G�borral �s a Szolnoki Szi

S�h�zak Pontsz�m: 20
Szolnok egykor fontos s�lerak� �s eloszt�hely volt. A s�sz�ll�t�s az egyik legt�k�letesebben megszervezett ell�t�si rendszer volt a 18. sz�zadban Magyarorsz�gon. A Kir�lyi Kamara igyekezett a s�t mind

H�rom olimpiai bajnok v�zilabd�z� mellszobra Pontsz�m: 20
H�rom szobor; Hasznos Istv�n, Boros Ott� dr. �s Kanizsa Tivadar v�zilabd�z�k mellszobrai, amelyek az Ar�na megnyit�j�val egy id�ben 2013 november 16-�n ker�ltek felavat�sra. Mind a h�rman a szolnoki v

Tiszai cianid szennyez�s Pontsz�m: 30
Szomor�an indult az �vezred a sz�ke foly�nak, cianid- �s neh�zf�mtartalm�, m�rgez� hull�m s�p�rt v�gig rajta, sosem l�tott puszt�t�st hagyva maga ut�n. Csernobil �ta ez volt az egyik legs�lyosabb k�rn

M�ria-szobor Pontsz�m: 20
K�t t�zeset sikeres megf�kez�s�nek eml�k�re, a v�ros lak�inak adom�nyaib�l �ll�ttatt�k a M�ria szobrot 1847. m�jus 24-�n. Ez�rt van a szobor talapzat�n Szent Fl�ri�n, a t�zolt�k patr�nus�nak domborm�v

Tisza T�ncegy�ttes sz�kh�za Pontsz�m: 20
Magyarorsz�g legid�sebb folyamatosan m�k�d� n�pt�ncegy�ttese. Kaposv�ri Gyula ir�ny�t�s�val az els� �vekt�l kezdve elind�tott�k a v�ros k�rny�ke, �s f�k�nt a Kuns�g n�pdalainak �s t�nchagyom�nyainak n

Arck�pcsarnok a t�mfaln�l Pontsz�m: 20
A Magiszter Alapfok� M�v�szeti Iskola 32 di�kja �s 6 tan�ra Szolnok jellegzetes �p�leteit �s a megyesz�khelyhez k�t�d� 28 neves szem�lyis�g portr�j�t festette fel az �rv�zv�delmi t�mfal v�zoldali f�gg

T�rt�nelmi v�zm�rce Pontsz�m: 20
2017. m�jus 11-�n, a Magyar Hidrol�giai T�rsas�g megalakul�s�nak 100 �ves jubileuma alkalm�b�l avatt�k fel a szolnoki Tiszaparton a T�rt�nelmi v�zm�rce elnevez�s� eml�khelyet. Az eml�khely a 2014-ben

R�gi t�mfal Pontsz�m: 20
A v�rmegyesz�khelyen 1934-ben �p�tett�k meg a Tiszaparti s�t�nyn�l a v�rost az �rad�sokt�l v�d� kor�bbi t�mfalat. A 2000-es �vek rekordot hoz� �rad�sai magasabb t�mfalat ig�nyeltek, �gy 2014-ben a kor

Kik�t� Pontsz�m: 20
Sz�chenyi �tja. 1846 nyar�n a Tisza foly� �s k�rny�ke csendj�t furcsa zaj verte fel. Egy g�zhaj� �szott a v�zen, lassan m�lt�s�gteljesen. A Pann�nia g�z�s fed�lzet�n utaz� Sz�chenyi Istv�n nem is sejt

P�vai Vajna Ferenc eml�kt�bla Pontsz�m: 20
A Tisza Sz�ll� �s Gy�gyf�rd� term�lv�zk�tj�nak f�r�s�hoz P�vai Vajna Ferenc (1886-1964) geol�gust k�rte fel a v�ros. Az �ltala megjel�lt helyre telep�tett f�r�s sikeres volt. A 950 m�terre m�ly�tett k

Orsz�gz�szl� Pontsz�m: 20
A Szolnok�rt Egyes�let kezdem�nyez�s�re adakoz�sb�l 2011-ben fel�ll�tott eml�km� a Tiszavir�g gyalogh�d t�szomsz�ds�g�ban tal�lhat�. Az orsz�gz�szl� talapzat�t a honfoglal�kt�l az ut�dokra maradt str�

Zounok Isp�n Pontsz�m: 20
Szolnok n�vad�j�nak, Zounok isp�n nev�t I. G�za kir�lyunk 1075-ben kiadott oklevele, a garamszentbenedeki ap�ts�g alap�t�levele eml�ti el�sz�r. Val�sz�n�s�thet�en a megye els� isp�nja volt, neve t�r�k

Tiszaparti l�pcs�k Pontsz�m: 20
A szolnoki Magiszter Alapfok� M�v�szeti Iskola 13 di�kja fogott neki 2019 szeptember�ben egy �jabb k�zt�ri alkot�snak, tan�raik �s t�mogat�ik seg�ts�g�vel, a K�z�p-Tisza-vid�ki V�z�gyi Igazgat�s�g any

×

Tiszavir�g h�d

Megtal�ltam a helyet, bek�ld�m a k�dj�t

Megtal�ltam a helyet, de nem tal�lom a k�dot. Tov�bb

K�zeli helyek

Megtal�ltam a helyet, de nem tal�lom a k�dot.