Szolnok 950 �ves jubileumi pontgy�jt�s

Szolnok 950 �ves jubileumi pontkeres�

Fah�d a Tisz�n

Az 1550-ben Szolnokr�l k�sz�lt metszetek 4-5 hidat �br�zolnak a v�r k�r�l a Zagyv�n. Szolnok els� h�dja, melyr�l biztos tudom�sunk van, teh�t a Zagyv�n �llt.
A t�r�k kor v�vm�nyai k�z� tartozik a szolnoki Tisza-h�d az 1562-es meg�p�t�se, mely mai szemmel is tekint�lyes alkot�s volt mintegy 100 m-es hossz�val, s azzal, hogy a j�gj�r�sos foly�ban-igaz t�bbsz�ri �t�p�t�ssel - k�zel 350 �vig szolg�lta a k�zleked�k ig�nyeit. Debreceni �csokkal �s mesteremberekkel csin�ltatt�k t�lgyf�b�l. A h�d jav�t�sa �s fenntart�sa mindenkor els�sorban Debrecen feladat�t k�pezte. S�lyos terhet jelentett ez a debreceniek sz�m�ra, mivel Szolnok t�vol fek�dt t�l�k, ezenk�v�l az �l�nk forgalm� �s a j�gzajl�sok rombol�s�nak kitett hidat s�r�n kellett jav�taniuk. Nagyobb seregek �tvonul�sa idej�n a fahidat meg is kellett er�s�teni. 1663-ban sz�les�t�st v�geztek, hogy a neh�z �gy�k, a t�rszekerek, valamint a gyalogos �s lovas csapatok biztons�gosan �thaladhassanak. A debrecenieknek kellett a h�d jav�t�s�hoz sz�ks�ges anyagokat, vasszegeket, l�b- �s b�lv�ny f�kat, padl�deszk�kat Szolnokra k�ldeni �s a mesterek n�ha heteket t�lt�ttek a tiszai h�d jav�t�s�n�l. A szinte �lland� szolnoki tart�zkod�s miatt a debreceniek a h�d k�zel�ben �p�letet is v�s�roltak. A t�r�k-kor let�nt�vel, a feljegyz�sek alapj�n 1721-ben Fortunato di Prati budai kamarai mern�k is feladat�ul kapja a szolnoki Tisza-h�d meg�p�t�s�t �s r� egy �vre el is k�sz�ti azt, ami a S��t jelent�sebb �tkel�helye lesz. A h�d eml�ke, az alacsony v�z�ll�s k�vetkezt�ben el�bukkan� c�l�p maradv�nyok

Felkeres�s�t 20 ponttal jutalmazzuk, 1562-be rep�lhet�nk vissza az id�ben.

Forr�s: Zounuk - A J�sz-Nagykun-Szolnok Megyei Lev�lt�r �vk�nyve 6. (Szolnok, 1991) Szikszai Mih�ly: A szolnoki k�z�ti Tisza-h�d szerep�nek v�ltoz�sa napjainkig �s Szikszai Mih�ly: J�sz-Nagykun-Szolnok v�rmegye k�z�tjainak t�rt�nete a 20. sz�zadig

Megtal�l�sok sz�ma: 15

Megtal�ltam a helyet, bek�ld�m a k�dj�t

4 jegy� helyk�d (pl.: PXO9):

3 jegy� regisztr�ci�s k�dom (pl.: 3E1):

U -

Aki szeretne a j�t�kban r�szt venni, �s m�g nincs j�t�kos k�dja, a regisztr�ci�s oldalon tud k�dot ig�nyelni.

Megtal�ltam a helyet, de nem tal�lom a k�dot.

K�zeli helyek

Uni�s eml�kt�bla Pontsz�m: 20
Orsz�gunk 2004. m�jus 1. �ta tagja az Eur�pai Uni�nak, melyet jelenleg 27 eur�pai orsz�g alkot. A k�z�s ur�pai egys�g gondolat�t 1951. �prilis 18-�n Belgium, Franciaorsz�g, Hollandia, Luxemburg, Nyuga

Torkolat Pontsz�m: 20
Azon a helyen �llunk most, ami Szolnok t�rt�net�ben az egyik legr�gebbi �s mindig is szerepet j�tszott a v�roslak�k �let�ben. A legt�bbet l�tta Szolnok t�rt�net�ben, a legt�bb dologr�l tudna mes�lni,

M�ricz-liget Pontsz�m: 20
A v�ros tisz�nt�li ter�lete z�ld n�v�nyzettel, erd�vel gazdag ter�let volt az elm�lt majd 150 �veben. Ezt annak k�sz�nheti, hogy a Tisza szab�lyoz�sa ut�n a T�th M�r �gy�sz f�ldter�letet b�relt a szan

R�zsakert Pontsz�m: 20
A barokk st�lus�, Rerrich B�la �ltal tervezett park 1930-ban �p�lt meg. A Tisza-h�dt�l kezd�d�en, a foly�val p�rhuzamosan helyezkedett el, szab�lyos szerkeszt�s� m�rtani kert volt, illeszkedett a megy

Damjanich-eml�km� Pontsz�m: 20
Az 1849. m�rcius 5-i szolnoki csat�nak �ll�t eml�ket a M�v�sztelep szomsz�ds�g�ban �ll� carrarai feh�rm�rv�nyb�l k�sz�lt eml�km�. Azt a jelenetet megform�zva, amikor a Damjanich J�nos honv�d t�bornok

V�rtemplom Pontsz�m: 20
Szolnok egykori k�zpontja a v�r volt, amihez minden bizonnyal m�r Istv�n kir�ly kora �ta tartozott ezen a helyen egy olyan �p�let, ahol istentiszteletet tartottak benne. A m�eml�k jelleg� klasszicista

Lengyel l�gi� Pontsz�m: 20
1999-ben, az 1849. m�rcius 5-i szolnoki csat�ban r�szt vett lengyel l�gi� h�sei eml�k�re, szolnoki csata 150 �ves �vfordul�j�n a lengyel kisebbs�gi �nkorm�nyzat �ll�totta a Megyeh�za fal�n ezt a magya

Tiszai haj�sok eml�km�ve Pontsz�m: 20
1979-ben avatt�k fel Lajos J�zsef szobr�sz m�v�sz Tiszai haj�sok eml�km�ve elnevez�s� k� domborm�v�t. A domborm� t�bb h�tk�znapi �letk�pet form�l meg a tiszai haj�z�ssal kapcsolatos emberek �let�b�l.

B�k�s sz�k�k�t Pontsz�m: 20
A Verseghy parkban l�v� sz�k�k�t sok-sok szolnoki kisgyerek kedvenc helye lehet �vek �ta a ny�ri h�napokban. Szolnok els� sz�k�k�tja lehet, �p�t�se m�g 1926-ra tehet�, �s k�t ilyen medence is �llt r�g

Tiszaparti s�t�ny Pontsz�m: 20
A ma m�r r�szben B�res J�zsef nev�t visel� s�t�nyt az 1932-es �rv�z ut�n kezdt�k kialak�tani, miut�n meger�s�tett�k �s megemelt�k a g�tat, illetve m�r k�sz volt a megyeh�za m�g�tti - akkori nev�n, dr.

M�v�sztelep Pontsz�m: 20
A Zagyva, a Tab�n �s az alf�ldi �let sz�ps�ge sok embert mag�val ragadott, �s alkot�munk�iknak k�sz�nhet�en sok jelent�s, vil�gh�res alkot�s sz�letett Szolnokr�l. Egy osztr�k fest�, August von Pettenk

Szolnoki T�rv�nysz�k Pontsz�m: 20
Az orsz�ggy�l�s az 1885. �vben megszavazta a j�szkun t�rv�nysz�keknek (b�r�s�g �s �gy�szs�g) Szolnokra val� �thelyez�s�t, amely �tmenetileg (�n�ll� �p�let nem l�v�n) a R�gi posta (ma Varga Katalin Gim

Varga Katalin Gimn�zium Pontsz�m: 20
1856-ban �p�ttette Obermayer Lajos �csmester a neoklasszicista jelleg� lak�h�zat, amit k�s�bb Hubay Ferenc v�s�rolt meg 1860-ban. 1885-t�l t�rv�nysz�k m�k�d�tt benne, k�s�bb 1893 �s 1932 k�z�tt posta.

Szolnoki �tvenhatos eml�khely Pontsz�m: 20
Az orsz�g egyik els� 1956-os eml�khely�t 1989 �sz�n kezdt�k el kialak�tani a kopjafa �s az eltaposott barik�dot szimboliz�l� k�halom �ll�t�s�val. A park 2008-ban egy �jjabb domborm�vel gyarapodott a p

August von Pettenkofen-eml�kt�bla Pontsz�m: 20
Szolnokon a Szent Istv�n t�ren, egy t�rsash�z fal�n tal�lhat� August von Pettenkofen eml�kt�bl�ja, amelyet a Szolnoki M�v�szeti Egyes�let 2004-ben �ll�tatott. August von Pettenkofen (1822-1889) osztr�

Nepomuki Szent J�nos Pontsz�m: 20
Nepomuki Szent J�nos a foly�k, hidak, haj�sok, v�zimoln�rok, hal�szok v�d�szentje, egyes helyeken a b�ny�szok�, s�b�ny�szok� is. Szolnokon 1804-ben Gy�rffy P�l helyi s�hivatalnok adom�ny�b�l k�sz�lt s

K�z�ti Tisza-h�d Pontsz�m: 20
Az 1944-ben felrobbantott r�csos ac�lh�d (1911-1944) hely�re egy ideiglenes hidat emeltek a Tisza felett. A n�vekv� forgalom azonban sz�ks�gess� tette egy �j, nagyobb teherb�r�s� h�d �p�t�s�t. Knebel

Verseghy Ferenc szobra Pontsz�m: 20
Verseghy Ferenc k�lt� szolnoki sz�let�s�. A m�rv�ny talapzaton �ll� Borbereki Kov�ts Zolt�n szobr�szm�v�sz bronz mellszobr�t 1934. szeptember 30-�n leplezt�k le a Tisza Sz�ll� m�g�tti parkr�szen. Szol

Evez�sh�z Pontsz�m: 20
A Tisza Evez�s Egyletet 1901-ben alap�tot�k meg lelkes szolnoki v�zim�d�k Lippich Guszt�v eln�klete alatt. 1905-ben Szolnokon m�r orsz�gos evez�sversenyt rendeztek. A sportol�k �s hobbievez�s�k 1929-b

Damjanich uszoda Pontsz�m: 20
Ez a plat�nfa a valamikori Damjanich uszoda egytizes medenc�je mellett, k�zvetlen�l a ker�t�sn�l �llt. A t�rzs�n l�that� vasdarab a Damjanich uszoda utols� l�tez� �s l�that� darabja. Ahogy n�vekedett

Megyeh�za Pontsz�m: 20
Szolnok 1876-ban lett megyesz�khely. A megyeh�za �p�let�t 1878-ban emelt�k, Benk� K�roly �p�t�sz tervei szerint, a kivitelez�st Pucher J�zsef ir�ny�totta. Szabadon �ll�, mind a n�gy oldal�n utc�val ha

Szolnoki csata eml�kt�bla Pontsz�m: 20
1849 m�rcius els� napjaiban a cs�sz�ri csapatok megsz�llva tartott�k Szolnokot. A szolnoki csata volt a dics�s�ges tavaszi hadj�rat megind�t�s�nak kulcsa. A gy�zelemnek k�sz�nhet�en a Tisza valamennyi

Szolnoki csata eredeti eml�km�ve Pontsz�m: 20
A haza szabads�g��rt a szolnoki csatat�ren 1849. m�rcius 5-�n elesett honv�dek eml�k�re k�sz�lt eredeti m�eml�k 1986-ra annyira t�nkrement, hogy Simon Ferenc szobr�szm�v�sz fel�j�totta, a fels� plaszt

Hasznos Istv�n eml�ke Pontsz�m: 20
Olimpiai bajnok v�zilabd�z�, �sz�, t�sgy�keres szolnoki, a v�ros d�szpolg�ra, �s egyben a legn�pszer�bb sportembere volt. 1924-ben sz�letett, a Szolnoki D�zsa sportol�ja volt, �sz�sban �s v�zilabd�z�s

Olajb�ny�szok szobra Pontsz�m: 20
Egykor Szolnokot orsz�gszerte olajipari k�zpontk�nt is ismert�k. A hazai olajiparban dolgoz�knak, f�leg a k�tkezi munk�soknak k�v�nt eml�ket �ll�tani Szab� L�szl� alkot�sa.

Olajb�ny�sz-park Pontsz�m: 20
Egykor Szolnokot orsz�gszerte olajipari k�zpontk�nt is ismert�k. A hazai olajkutat�st �s -b�ny�szatot hat tabl� mutatja be a parkban.

M�ria-oszlop Pontsz�m: 20
Szolnok k�t legr�gebbi v�rosr�sz�nek egykori bej�rat�n�l, a Katonav�ros �s a Tab�n tal�lkoz�s�n�l vagyunk. Az itt l�that� M�ria-szobrot feltehet�en m�g 1747 el�tt �ll�tott�k fel, �gy val�sz�n�leg a v�

A szolnoki v�r felt�r�sa Pontsz�m: 20
A szolnoki v�rr�l sok�ig csak a korabeli feljegyz�sek �s metszetek �rulkodtak. Azt lehetett tudni, hol �llt, de k�zzel foghat� bizony�t�k nem nagyon volt. A 2017 okt�ber�ben megkezdett felt�r�s viszon

×

Fah�d a Tisz�n

Megtal�ltam a helyet, bek�ld�m a k�dj�t

Megtal�ltam a helyet, de nem tal�lom a k�dot. Tov�bb

K�zeli helyek

Megtal�ltam a helyet, de nem tal�lom a k�dot.