Szolnok 950 �ves jubileumi pontgy�jt�s - Tiszai haj�sok eml�km�ve

Szolnok 950 �ves jubileumi pontkeres�

Tiszai haj�sok eml�km�ve

1979-ben avatt�k fel Lajos J�zsef szobr�sz m�v�sz Tiszai haj�sok eml�km�ve elnevez�s� k� domborm�v�t. A domborm� t�bb h�tk�znapi �letk�pet form�l meg a tiszai haj�z�ssal kapcsolatos emberek �let�b�l. Tutajosok, kubikusok rakod�k, sz�ll�t�k jelennek meg a domborm�veken.

Felkeres�s�t 20 ponttal jutalmazzuk, 1979-be rep�lhet�nk vissza az id�ben.

Forr�s:

http://www.blogszolnok.hu/szoborPark_a_tiszai_hajosok_emlekmuve

Megtal�l�sok sz�ma: 45

Megtal�ltam a helyet, bek�ld�m a k�dj�t

4 jegy� helyk�d (pl.: PXO9):

3 jegy� regisztr�ci�s k�dom (pl.: 3E1):

U -

Aki szeretne a j�t�kban r�szt venni, �s m�g nincs j�t�kos k�dja, a regisztr�ci�s oldalon tud k�dot ig�nyelni.

Megtal�ltam a helyet, de nem tal�lom a k�dot.

K�zeli helyek

Uni�s eml�kt�bla Pontsz�m: 20
Orsz�gunk 2004. m�jus 1. �ta tagja az Eur�pai Uni�nak, melyet jelenleg 27 eur�pai orsz�g alkot. A k�z�s ur�pai egys�g gondolat�t 1951. �prilis 18-�n Belgium, Franciaorsz�g, Hollandia, Luxemburg, Nyuga

Torkolat Pontsz�m: 20
Azon a helyen �llunk most, ami Szolnok t�rt�net�ben az egyik legr�gebbi �s mindig is szerepet j�tszott a v�roslak�k �let�ben. A legt�bbet l�tta Szolnok t�rt�net�ben, a legt�bb dologr�l tudna mes�lni,

M�ricz-liget Pontsz�m: 20
A v�ros tisz�nt�li ter�lete z�ld n�v�nyzettel, erd�vel gazdag ter�let volt az elm�lt majd 150 �veben. Ezt annak k�sz�nheti, hogy a Tisza szab�lyoz�sa ut�n a T�th M�r �gy�sz f�ldter�letet b�relt a szan

Szolnok z�szl�ja Pontsz�m: 20
K�k �s naps�rga, az �gen lobog. �gy �nekelte meg Copy Con Szolnok City nev� dal�ban a v�ros z�szlaj�t k�zel h�sz �ve. Szolnok v�ros�nak a sz�ne k�z�pk�k-s�rga, ezt hirdeti a v�ros lobog�ja. A sz�nek h

R�zsakert Pontsz�m: 20
A barokk st�lus�, Rerrich B�la �ltal tervezett park 1930-ban �p�lt meg. A Tisza-h�dt�l kezd�d�en, a foly�val p�rhuzamosan helyezkedett el, szab�lyos szerkeszt�s� m�rtani kert volt, illeszkedett a megy

Damjanich-eml�km� Pontsz�m: 20
Az 1849. m�rcius 5-i szolnoki csat�nak �ll�t eml�ket a M�v�sztelep szomsz�ds�g�ban �ll� carrarai feh�rm�rv�nyb�l k�sz�lt eml�km�. Azt a jelenetet megform�zva, amikor a Damjanich J�nos honv�d t�bornok

V�rosh�za Pontsz�m: 20
A v�ros 1876-os megyesz�khelly� v�l�sa hat�s�ra megindul� n�veked�s a v�rosk�p szinte teljes �talakul�s�t eredm�nyezte. A n�veked�s r�sze volt a jelenlegi v�rosh�za �p�lete is, ami 1883-84 folyam�n �p

V�rtemplom Pontsz�m: 20
Szolnok egykori k�zpontja a v�r volt, amihez minden bizonnyal m�r Istv�n kir�ly kora �ta tartozott ezen a helyen egy olyan �p�let, ahol istentiszteletet tartottak benne. A m�eml�k jelleg� klasszicista

Lengyel l�gi� Pontsz�m: 20
1999-ben, az 1849. m�rcius 5-i szolnoki csat�ban r�szt vett lengyel l�gi� h�sei eml�k�re, szolnoki csata 150 �ves �vfordul�j�n a lengyel kisebbs�gi �nkorm�nyzat �ll�totta a Megyeh�za fal�n ezt a magya

B�k�s sz�k�k�t Pontsz�m: 20
A Verseghy parkban l�v� sz�k�k�t sok-sok szolnoki kisgyerek kedvenc helye lehet �vek �ta a ny�ri h�napokban. Szolnok els� sz�k�k�tja lehet, �p�t�se m�g 1926-ra tehet�, �s k�t ilyen medence is �llt r�g

Tiszaparti s�t�ny Pontsz�m: 20
A ma m�r r�szben B�res J�zsef nev�t visel� s�t�nyt az 1932-es �rv�z ut�n kezdt�k kialak�tani, miut�n meger�s�tett�k �s megemelt�k a g�tat, illetve m�r k�sz volt a megyeh�za m�g�tti - akkori nev�n, dr.

M�v�sztelep Pontsz�m: 20
A Zagyva, a Tab�n �s az alf�ldi �let sz�ps�ge sok embert mag�val ragadott, �s alkot�munk�iknak k�sz�nhet�en sok jelent�s, vil�gh�res alkot�s sz�letett Szolnokr�l. Egy osztr�k fest�, August von Pettenk

Szigligeti Sz�nh�z Pontsz�m: 20
A szolnoki Szigligeti Sz�nh�z hossz� m�ltra tekint vissza. Az els� sz�niel�ad�s 1822-ig ny�lik vissza, melyet egy pajt�ban tartottak. A pajt�t fasz�nh�z, majd 1894-t�l k�sz�nh�z v�ltotta fel. Az �p�le

Tisza Sz�ll� �s gy�gyf�rd� Pontsz�m: 20
A v�ros idegenforgalmi �let�ben az 1925-�s esztend� volt a legjelent�sebb �s egyben fordul�pont. Ebben az �vben ker�lt napirendre a Tisza part rendez�se, amihez a terveket Zombory Lajos fest�m�v�sz k�

Szolnoki T�rv�nysz�k Pontsz�m: 20
Az orsz�ggy�l�s az 1885. �vben megszavazta a j�szkun t�rv�nysz�keknek (b�r�s�g �s �gy�szs�g) Szolnokra val� �thelyez�s�t, amely �tmenetileg (�n�ll� �p�let nem l�v�n) a R�gi posta (ma Varga Katalin Gim

Varga Katalin Gimn�zium Pontsz�m: 20
1856-ban �p�ttette Obermayer Lajos �csmester a neoklasszicista jelleg� lak�h�zat, amit k�s�bb Hubay Ferenc v�s�rolt meg 1860-ban. 1885-t�l t�rv�nysz�k m�k�d�tt benne, k�s�bb 1893 �s 1932 k�z�tt posta.

Szolnoki �tvenhatos eml�khely Pontsz�m: 20
Az orsz�g egyik els� 1956-os eml�khely�t 1989 �sz�n kezdt�k el kialak�tani a kopjafa �s az eltaposott barik�dot szimboliz�l� k�halom �ll�t�s�val. A park 2008-ban egy �jjabb domborm�vel gyarapodott a p

�rk�ny Istv�n eml�ke Pontsz�m: 20
�rk�ny Istv�n egyr�szt az apai nagyapja �sztreicher Lip�t r�v�n k�t�d�tt Szolnokhoz. Bar�ti, szakmai kapcsolatai pedig akkor sz�lettek a v�rossal, amikor tal�lkozott Sz�kely G�borral �s a Szolnoki Szi

Nepomuki Szent J�nos Pontsz�m: 20
Nepomuki Szent J�nos a foly�k, hidak, haj�sok, v�zimoln�rok, hal�szok v�d�szentje, egyes helyeken a b�ny�szok�, s�b�ny�szok� is. Szolnokon 1804-ben Gy�rffy P�l helyi s�hivatalnok adom�ny�b�l k�sz�lt s

Fah�d a Tisz�n Pontsz�m: 20
Az 1550-ben Szolnokr�l k�sz�lt metszetek 4-5 hidat �br�zolnak a v�r k�r�l a Zagyv�n. Szolnok els� h�dja, melyr�l biztos tudom�sunk van, teh�t a Zagyv�n �llt. A t�r�k kor v�vm�nyai k�z� tartozik a sz

K�z�ti Tisza-h�d Pontsz�m: 20
Az 1944-ben felrobbantott r�csos ac�lh�d (1911-1944) hely�re egy ideiglenes hidat emeltek a Tisza felett. A n�vekv� forgalom azonban sz�ks�gess� tette egy �j, nagyobb teherb�r�s� h�d �p�t�s�t. Knebel

Verseghy Ferenc szobra Pontsz�m: 20
Verseghy Ferenc k�lt� szolnoki sz�let�s�. A m�rv�ny talapzaton �ll� Borbereki Kov�ts Zolt�n szobr�szm�v�sz bronz mellszobr�t 1934. szeptember 30-�n leplezt�k le a Tisza Sz�ll� m�g�tti parkr�szen. Szol

Kossuth Lajos eml�kt�bla Pontsz�m: 20
1848. szeptember 27-�n alf�ldi toborz��tja sor�n Kossuth Lajos besz�det tartott Szolnokon is. Kijel�lte a n�pfelkel�s szervez�it, majd vonatra �lt �s visszat�rt Pestre.

Evez�sh�z Pontsz�m: 20
A Tisza Evez�s Egyletet 1901-ben alap�tot�k meg lelkes szolnoki v�zim�d�k Lippich Guszt�v eln�klete alatt. 1905-ben Szolnokon m�r orsz�gos evez�sversenyt rendeztek. A sportol�k �s hobbievez�s�k 1929-b

Hild Viktor lak�h�za Pontsz�m: 20
Hild Viktor �js�g�r�, t�rt�n�sz, lev�lt�ros volt. �sat�sokat �s numizmatikai gy�jt�seket v�gzett a sz�zadfordul�n. Lak�h�za 1902 �s 1903 k�z�tt �p�lt, amelyet a tulajdonosa maga tervezett. A sz�kelyka

Tab�ni t�jh�z Pontsz�m: 20
A Tab�n Szolnok egyik legr�gebbi v�rosr�sze. Els� eml�t�se Szolnok 1696-os kamarai �ssze�r�s�ban szerepel Tob�n n�valakban. A v�ros szeg�ny sors� lakoss�ga �lt itt m�r a XVIII. sz�zadban is: f�ld n�lk

Damjanich uszoda Pontsz�m: 20
Ez a plat�nfa a valamikori Damjanich uszoda egytizes medenc�je mellett, k�zvetlen�l a ker�t�sn�l �llt. A t�rzs�n l�that� vasdarab a Damjanich uszoda utols� l�tez� �s l�that� darabja. Ahogy n�vekedett

Megyeh�za Pontsz�m: 20
Szolnok 1876-ban lett megyesz�khely. A megyeh�za �p�let�t 1878-ban emelt�k, Benk� K�roly �p�t�sz tervei szerint, a kivitelez�st Pucher J�zsef ir�ny�totta. Szabadon �ll�, mind a n�gy oldal�n utc�val ha

Kik�t� Pontsz�m: 20
Sz�chenyi �tja. 1846 nyar�n a Tisza foly� �s k�rny�ke csendj�t furcsa zaj verte fel. Egy g�zhaj� �szott a v�zen, lassan m�lt�s�gteljesen. A Pann�nia g�z�s fed�lzet�n utaz� Sz�chenyi Istv�n nem is sejt

P�vai Vajna Ferenc eml�kt�bla Pontsz�m: 20
A Tisza Sz�ll� �s Gy�gyf�rd� term�lv�zk�tj�nak f�r�s�hoz P�vai Vajna Ferenc (1886-1964) geol�gust k�rte fel a v�ros. Az �ltala megjel�lt helyre telep�tett f�r�s sikeres volt. A 950 m�terre m�ly�tett k

Szolnok 900 �ves falik�p Pontsz�m: 20
1975. december 22-�n ny�lt meg az egykori DOMUS �ruh�z. Az emeleti felj�r� fal�ra Szolnok v�ros 900 �ves jubileuma jegy�ben, t�rt�nelmi t�m�j� sgraffitot k�sz�tett Bokros L�szl�, a szolnoki M�v�sztele

Damjanich J�nos M�zeum Pontsz�m: 20
A Damjanich J�nos M�zeum az 1933-ban alap�tott Szolnoki K�nyvt�r �s M�zeum Egyes�let m�zeumi gy�jtem�ny�b�l n�tt ki. A m�zeumi gy�jtem�ny alapj�t dr. Balogh B�la antropol�gus, egyetemi tan�r, Szolnok

Els� v�rosi m�zeumi gy�jtem�ny Pontsz�m: 20
Dr. Balogh B�la a Szolnoki Magyar Kir�lyi �llami F�gimn�zium (ma Verseghy Ferenc Gimn�zium) tan�ra munk�j�nak k�sz�nhet�en j�tt l�tre 1934-ben a v�ros els� m�zeumi gy�jtem�nye, ebben a T�ncsics Mih�ly

Szolnoki csata eml�kt�bla Pontsz�m: 20
1849 m�rcius els� napjaiban a cs�sz�ri csapatok megsz�llva tartott�k Szolnokot. A szolnoki csata volt a dics�s�ges tavaszi hadj�rat megind�t�s�nak kulcsa. A gy�zelemnek k�sz�nhet�en a Tisza valamennyi

Szolnoki csata eredeti eml�km�ve Pontsz�m: 20
A haza szabads�g��rt a szolnoki csatat�ren 1849. m�rcius 5-�n elesett honv�dek eml�k�re k�sz�lt eredeti m�eml�k 1986-ra annyira t�nkrement, hogy Simon Ferenc szobr�szm�v�sz fel�j�totta, a fels� plaszt

Hasznos Istv�n eml�ke Pontsz�m: 20
Olimpiai bajnok v�zilabd�z�, �sz�, t�sgy�keres szolnoki, a v�ros d�szpolg�ra, �s egyben a legn�pszer�bb sportembere volt. 1924-ben sz�letett, a Szolnoki D�zsa sportol�ja volt, �sz�sban �s v�zilabd�z�s

Olajb�ny�szok szobra Pontsz�m: 20
Egykor Szolnokot orsz�gszerte olajipari k�zpontk�nt is ismert�k. A hazai olajiparban dolgoz�knak, f�leg a k�tkezi munk�soknak k�v�nt eml�ket �ll�tani Szab� L�szl� alkot�sa.

Olajb�ny�sz-park Pontsz�m: 20
Egykor Szolnokot orsz�gszerte olajipari k�zpontk�nt is ismert�k. A hazai olajkutat�st �s -b�ny�szatot hat tabl� mutatja be a parkban.

M�ria-oszlop Pontsz�m: 20
Szolnok k�t legr�gebbi v�rosr�sz�nek egykori bej�rat�n�l, a Katonav�ros �s a Tab�n tal�lkoz�s�n�l vagyunk. Az itt l�that� M�ria-szobrot feltehet�en m�g 1747 el�tt �ll�tott�k fel, �gy val�sz�n�leg a v�

A szolnoki v�r felt�r�sa Pontsz�m: 20
A szolnoki v�rr�l sok�ig csak a korabeli feljegyz�sek �s metszetek �rulkodtak. Azt lehetett tudni, hol �llt, de k�zzel foghat� bizony�t�k nem nagyon volt. A 2017 okt�ber�ben megkezdett felt�r�s viszon

×

Tiszai haj�sok eml�km�ve

Megtal�ltam a helyet, bek�ld�m a k�dj�t

Megtal�ltam a helyet, de nem tal�lom a k�dot. Tov�bb

K�zeli helyek

Megtal�ltam a helyet, de nem tal�lom a k�dot.