Szolnok 950 �ves jubileumi pontgy�jt�s

Szolnok 950 �ves jubileumi pontkeres�

Hild Viktor s�reml�ke

K�z�leti parcella szomsz�ds�g�ban �ll Hild Viktor s�reml�ke. Hild Viktor, a r�g�sz, t�rt�n�sz �s h�rlap�r� 1929. �prilis 14-�n hunyt el Szolnokon. 1902-ben a megyesz�khelyre j�tt, ahol Szolnoki Lapok c�men ind�t �js�got, nev�nek felt�ntet�se n�lk�l. Lelkesen harcol egy, a megyesz�khelyen l�tes�tend� m�zeum�rt. 1913-ban a F�ggetlen Lap c�m� �js�g szerkeszt�je lesz. �lete utols� �vtized�ben a v�rmegye lev�lt�rosak�nt tev�kenykedett.

Felkeres�s�t 30 ponttal jutalmazzuk, 1855-be rep�lhet�nk vissza az id�ben.

Forr�s:

https://www.gordogok.hu/gorapp/virtualis_tanosveny/route.php?route_name=szolnok_temeto#

Megtal�l�sok sz�ma: 11

Megtal�ltam a helyet, bek�ld�m a k�dj�t

4 jegy� helyk�d (pl.: PXO9):

3 jegy� regisztr�ci�s k�dom (pl.: 3E1):

U -

Aki szeretne a j�t�kban r�szt venni, �s m�g nincs j�t�kos k�dja, a regisztr�ci�s oldalon tud k�dot ig�nyelni.

Megtal�ltam a helyet, de nem tal�lom a k�dot.

K�zeli helyek

Izraelita temet� Pontsz�m: 20
A K�ry Albert utca v�g�n tal�lhat� Szolnok v�ros k�t izraelita temet�je. A jobboldali, katolikus temet�b�l lev�lasztott r�sz az �-temet�, amhov� m�r nem temetnek. K�zpontj�ban tal�ljuk a v�ros �let�be

Kellner Gyula Pontsz�m: 20
Kellner Gyula az egyetlen magyar, aki maratoni fut�sban olimpiai dobog�ra. Budapesten sz�letett 1871. �prilis 11-�n egy r�gi nyomd�sz csal�d gyermekek�nt. Kereskedelmi iskolai tanulm�nyai alatt kezdet

Verseghy Ferenc s�rja Pontsz�m: 20
Verseghy Ferenc szolnoki sz�let�s� szerzetes k�lt� �s �r�, a Marseilleise els� magyar ford�t�ja volt. 1757. �prilis 3-�n sz�letett. A magyar felvil�gosod�s, majd a nemzeti �bred�s �s a hazafis�g egyik

J�rm�jav�t� V�llalat Pontsz�m: 20
A Szolnoki J�rm�jav�t� Magyarorsz�g egyik legr�gebbi �s legnagyobb vas�ti j�rm�jav�t� b�zisa. 1847. szeptember 1-�n meg is indult a pest-szolnoki vonalon a forgalom. A vas�t �zemben tart�s�nak biztos�

K�z�leti parcella Pontsz�m: 30
A K�z�leti S�rkert temet�r�szen a k�zelm�ltban elhunyt nevesebb szolnoki szem�lyek nyughelyei tal�lhat�k. Ide lett eltemetve t�bbek k�z�tt: Holl�y Tam�s (a Szolnoki D�zsa-K�zg�p v�zilabda-csapat�nak k

Szolnoki Scheftsik csal�d s�rboltja Pontsz�m: 20
Scheftsik Istv�n a szlov�kiai N�meszt�n sz�letett 1829-ben. Keresked�csal�db�l sz�rmazott. 1851-ben gy�gyszer�sz oklevelet szerzett. El�bb Mez�t�ron, majd 1852-t�l Szolnokon gy�gyszer�szk�nt m�k�d�tt.

1849. m�rcius 5-i csata �ldozatainak eml�km�ve Pontsz�m: 30
Az 1849. m�rcius 5-�n v�vott gy�ztes szolnoki csat�ban elesett honv�dek s�rja sok�ig jeltelen�l �llt. A szabads�gharcunk eltipr�sa ut�ni �vekben sz� sem lehetett nyilv�nos tiszteletad�sr�l, k�l�n�sen

Els� �s m�sodik vil�gh�bor�s eml�khely Pontsz�m: 20
Haz�nk m�sodik legnagyobb n�met katonatemet�je a szolnoki. A katonatemet� eredete az I. vil�gh�bor�ig vezethet� vissza. 1914 �s 1918 k�z�tt, majd 1919-ben, a Tan�csk�zt�rsas�g idej�n 760 magyar h�si h

P�lya Tibor s�reml�ke Pontsz�m: 20
P�lya Tibor fest�, karikaturista, grafikus, a szolnoki m�v�sztelep egyik vezet�je, 1886. �prilis 25-�n sz�letett Szolnokon. Iskol�it Szolnokon, Budapesten �s M�nchenbe v�gezte. Els� rajzai a n�met Fli

Hubay Ferenc s�rhelye Pontsz�m: 20
Szolnok polg�rmestere volt 1874-76 �s 1885-90 k�z�tt. 1817. �prilis 5-�n sz�letett. Egyik alap�t�ja �s presbitere volt a szolnoki reform�tus gy�lekezetnek. Hubay Ferenc, Hor�nszky N�ndor orsz�ggy�l�si

Zombory Lajos s�reml�ke Pontsz�m: 20
�p�t�sz �s fest�. Szegeden,1867. janu�r 9-�n sz�letett. P�ly�j�t �p�t�si rajzol�k�nt kezdte. Szolnokra k�lt�zve a Szolnoki M�v�sztelep egyik vezet� mestere lett. A nyaranta lel�togat� k�pz�m�v�szeti f

B�sul� juh�sz Pontsz�m: 30
Szolnok egyik eldugottabb szobra ifj. Vastagh Gy�rgy 1944-ben k�sz�lt alkot�sa eredetileg Szolnok f�ter�n �llt. A h�si hal�lt halt Horthy Istv�n pil�ta f�hadnagy eml�k�re k�sz�lt eml�km� r�sze volt. 1

Famunk�s eml�km� Pontsz�m: 20
Szolnok a XIX. sz�zad m�sodik fel�t�l, a Tisz�n le�sztatott erd�lyi fa alapanyagnak k�sz�nhet�en, a hazai fafeldolgoz� ipar egyik k�zpontja volt, �s maradt eg�szen a m�sodik vil�gh�bor�ig. A szolnoki

J�rm�jav�t� v�ztornya Pontsz�m: 20
A szolnoki M�V J�rm�jav�t� K�r�si �ti telephely�n �ll� v�ztorony 1895-ben �p�lt, mely Otto Intze n�met m�rn�k v�ztart�ly-szabadalma alapj�n k�sz�lt eklektikus st�lusban. Sz�mos hasonl� v�ztorony �p�lt

×

Hild Viktor s�reml�ke

Megtal�ltam a helyet, bek�ld�m a k�dj�t

Megtal�ltam a helyet, de nem tal�lom a k�dot. Tov�bb

K�zeli helyek

Megtal�ltam a helyet, de nem tal�lom a k�dot.