Szolnok védelemre szoruló természeti értékei 3. - Téglagyári-tó
A téglagyártás nagy múltú ipar volt valaha Szolnokon. A Tiszán leúsztatott fa feldolgozása során keletkezett fa hulladékkal tüzelt téglaégető kemencéket üzemeltettek a városban több helyen is a mai Mártírok és Pálfy utca környékén.
A téglagyártás késöbb áttelepült, a mai téglagyári út térségére. 1910-ben létesített téglagyárba a tégla készítéshez szükséges nyersanyagot a közeli helyekről, a mai Nagy-Sándor József út mögötti területről nyerték.
A téglagyárat idővel bezárták, a megmaradt agyag nyerő gödrök egy részébe a város hulladékát kezdték hordani. A gödör dombá alakult, mintegy 10m magas szemédomb csúnytja a város észak-nyugati részét a város sok évi kommunális hulladékával megrakodva.
Egy része a gödröknek viszont megmaradt. Egyikben vízzel feltődve, nádassal benőve az évek folyamán kialakult a szolnokiak téglagyári tava.
Nyílt vízfelülete nem sok, vízmélysége csekély. Szolnokiak közül inkább csak a horgászok jobban ismerik ezt a kis tavat. De jól ismerik a madarak is a területben rejlő lehetőséget. A nádas nyújtotta védettség sok madarat csábit ide. Jó néhány fokozottan védett madárfajjal találkozhat az ide kilátogató.
A hófehér nagytestű vizimadarak a nagy kócsagok. A magyar természetvédelem címer madara, mert az 1970-es években csaknem teljesen kipusztult Magyarországról, de a természetvéelmi intézkedéseknek köszönhetően számuk mára stabilnak módható.
A félénk, igen éles látású vizimadár kétéltűekkel, halakkal táplálkozik. Fészkét nádszálakból építi a nádas magasabban fekvő részén a földre. Nemcsak Szolnok, de a környéken sincs más ismert fészkelőhelyük e gyönyörű madaraknak. Az elmúlt években egy-két pár fészkelt, de 2011-ben már 8-10 pár kezdte meg a fészek rakást.
Másik gyönyörű vizimadár, ami a tó terüleén megtalálható a vörös gém. Barnás-vöröses tollú, jóval karcsúbb rokonánál, a tónál is néha fellelhető szürke gémnél, csőre és nyaka pedig vékonyabb és hosszabb. Félénk természetű, a sűrűbb nádasokat kedveli, hosszú ideig képes mozdulatlanul állni a zsákmány elkapása érdekében, amik kétéltűek, apró halak, rágcsálók. A területen 2-3 pár fészkel évente.
A tó felett szitáló ragadózó madrak a barna réti héjják. Évente egy-két pár fészkel a területen. Főként apróbb vizi szárnyasokkal, kétéltűekkel, pockokkal táplálkoznak.
Fészküket a szűrű nádasba építik.
A nap zömében a tó körül tanyáznak, de időnként bejárják a környékbeli szántókat, csatorna partokat is a zsákmány reményében. Gyakran a gémeket, kócsagokat is megzavarják.
A nádas még jónéhány madárfajnak az otthona vagy látogatja. Találkozhatunk itt a következő fajokkal: szürke gém, törpe gém, cigány réce, gyurgyalag, és számos énekesmadár.
A terület az értékes költőhely miatt fontos hogy védet legyen.
Figyelni kellene Szolnok megmaradt zöld helyeire és megőrizni, védeni kellene őket! Oly kevés sajnos a Természetvédelmi Terület a térségben. Védelemet érdemelne ez a hely is Szolnokon.
2010. Siklós Viktor