Listázva 74 hely.

Pest-Szolnok vasútvonal Pontszám: 20

Pest - Szolnok vasútvonal építését 1845. május 26-án kezdték meg és a vasútvonal és az összes állomásépület 1847. augusztus 20-ra készült el. 1847. szeptember 1-én adták át, az ország második gőzvontatású vasútvonalaként. A Pestről induló, 16 kocsiból álló szerelvény katonazene és ágyúdörej közepette futott ki a pályaudvarról szeptember 1-én, és 3 óra 15 perc alatt ért a szolnoki indóházhoz. A 99 km hosszú vasútvonal felavatásán István főherceg mellett ott állt a vasúti közlekedés hazai meghonosításának élharcosa, Széchenyi István, valamint Kossuth Lajos is beszédet mondott. A klasszicista stílusban épült szolnoki indóház, még a mai napig is áll a vasútvonal eredeti végállomásán. A vasútvonal hozta el Szolnok fejlődését, ennek hatására az ipar látványos fejlődésnek indult az alföldi városban. Szeptember 1-je így lett részben a vasúti jubileuma és részben a Város napja. A mai vasútállomás aluljáróját kell felkeresnünk, ahol az oldalsó bemutató vitrinekben Szolnoki Vasúti Almárium részeként informálódhatunk Szolnok vasúti történelmével.

Felkeresésével 1847-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szolnok fekete napja Pontszám: 20

1944. június 2-án reggel hét óra körül a Budapest I. Rádió megszakította adását, és légi veszélyre figyelmeztetett. Nyolc óra előtt szólaltak meg a légiriadót jelző szirénák szaggatott hangjai városunkban, Szolnokon. Ezen a napon Szolnokot 130 repülőgép támadta három hullámban, és 870 bombát dobtak le - közölték később hivatalos helyről. Az angolszász bombázókötelék a pályaudvar környékét vette célba és végzett szörnyű pusztítást. Szolnok, mint Közép-Magyarország rendező-pályaudvarral ellátott legfontosabb vasúti csomópontja, a hadműveletben az első helyen szerepelt. Ettől a naptól kezdve, heteken át városszerte éjjel-nappal számítani lehetett újabb és újabb, szövetségesek által végrehajtott légitámadásra. A sorozatos bombázások következtében a városlakók nagy része a környékbeli kisebb településekre menekült. A vármegyeszékhely II. világháború előtti több mint 40 ezres lélekszáma alig négyezer főre csökkent. A bombázások emléktáblája a légoltalmi óvóhely oldalán található.

Felkeresésével 1944-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Városi vízmű Pontszám: 20

Szolnok lakosságának a folyók biztosították élelmük jelentős része mellett ivóvizüket is az 1900-as évekig. A város növekedése, az iparosodás és a folyókba engedett szennyvíz hatására a XX. századra a víz már ivásra alkalmatlanná vált, szükségessé vált más forrás a vízigényre. 1910-ben épült ki a városi vízmű 28,5 km vezetékkel, mely napi 640 m3 vizet szolgáltatott a 420 bekapcsolt ház, s a 30 közkút számára. Az ország harmadik ilyen vízműve volt. Az egyik legfontosabb üzeme a városnak.

Felkeresésével 1910-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Békás szökőkút Pontszám: 20

A Verseghy parkban lévő szökőkút sok-sok szolnoki kisgyerek kedvenc helye lehet évek óta a nyári hónapokban. Szolnok első szökőkútja lehet, építése még 1926-ra tehető, és két ilyen medence is állt régen a parkban. Az 1960-as években átépítésre került a park, utána már csak egy medence maradt és már nem is az eredeti békák lövik a vizet.

Felkeresésével 1926-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

A város magasságjele Pontszám: 20

1888-ban létesítették Nadap község határában azt a szintezési ősjegyet, amihez a tengerszint feletti magasságokat viszonyították. Az ősjegy létesítése után országszerte számos, az alapponthoz képest bemért másodlagos pontokat helyeztek el olyan épületeken, helyeken, amik vélhetően több száz évig fennmaradnak, leginkább templomok és más műemlékek lábazati falában. Eleinte mutatósabb kivitelben készültek, majd egyszerűbb formában. A városban több magasságpont is van, ezek közül ez a legrégibb, ami a Xavéri Szent Ferenc Kápolna lábazatán van és a bejárattól jobbra látható. Kicsit távolabb, szintén az épület jobb oldalában pedig egy újabb, de egyszerűbb mérőjel látható.

Felkeresésével 1888-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Botár Imre Pontszám: 20

Szolnok település- és gazdaságtörténetének legje­lentősebb kutatója. Szolnok települési, népesedési és agrárviszonyai a XVIII. században című könyve 1941-ben jelent meg. Szolnok agrártörténete kézirata mindmáig kiadatlan. Ugyancsak nem került kiadásra a magyarországi unitárius egyház történetét feldolgozó műve sem. Botár Imre 1920-tól 1938-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított a szolnoki Verseghy Gimnáziumban. Emléktáblája a házsor elején van.

Felkeresésével 1920-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Kisgyep városrész Pontszám: 20

Szolnok egyik legelmaradottabb területe volt, itt éltek a legszegényebbek és a talajvíz is magas volt. Ez utóbbinak az az oka, hogy a 19. században még egy összefüggő tó volt a területen. 1857-ben a Szolnok-Debrecen vasútvonal vágja el a területet a várostól. Az 1944. június 2-i szőnyegbombázás szinte teljesen letarolta a városrészt. Az 1971-ben megkezdődött városbővítés teljesen átalakította a városrész egy részét, a területet feltöltötték és betonerdő nőtt ki villámgyorsan a vályogházak helyén.

Felkeresésével 1857-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Vízkivételi mű Pontszám: 20

A vízigény folyamatos növekedése mellett a Tisza víminőségének romlása tette szükségessé egy új vízmű létesítését. 1972-ben kezdődött meg a Mélyépítési Tervezési Vállalat tervei alapján a jelenleg is működő tisztítómű és vízkivételi mű építése. Az új víztisztító mű átadására 1978-ban került sor, kapacitása 48.000. m3/nap volt, mely az 1968-as vízfogyasztás háromszorosát jelentette. Átadtak továbbá egy vegyszer előkészítő és egy vegyszerbekeverő épületet, két derítőt és egy szűrőgépházat 9 db homokszűrővel.

Felkeresésével 1978-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szent Orbán templom Pontszám: 20

A Krúdy Gyula utcában álló templom 1911-ben közadakozásból épült melynek szorgalmazója Kősössy Lajos szőlőbizottsági elnök volt, Árva Ferenc szolnoki ferences plébános helynökkel együtt. Az építkezést Pápay Antal jóhírű szolnoki építész, valamint Majláth Gyula szőlői és Dusek Ferenc szolnoki asztalosok végezték. Az oltárkép Szent Orbánt ábrázolja szőlőfürtökkel. A templom előtt áll Szent Orbán szobra ami még 1902-ben készült és eredetileg kissé távolabb, a mai Kiss János utcában állt. Figyelemre méltó a kerítés is. Egyik elemén a készítőjének neve, Tóth István épület és műlakatos felirat látható.

Felkeresésével 1911-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tiszaparti sétány Pontszám: 20

A ma már részben Béres József nevét viselő sétányt az 1932-es árvíz után kezdték kialakítani, miután megerősítették és megemelték a gátat, illetve már kész volt a megyeháza mögötti - akkori nevén, dr. Tóth Tamás - park és a Tisza szálló is. A sétány része volt a Ferenc József rakpartnak, ami korábbi funkcióját elvesztette, miután nagymértékben lecsökkent a folyami szállítás. A ma látott formáját a 2000-es évek áradásai után alakították ki.

Felkeresésével 1932-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Malomzug malma Pontszám: 20

Az első vízimalmot Tassy Ferenc a kamara harmincadosa (mai szóval vámtisztviselő) építette 1687 után, azt követően, hogy Lipót császár kinevezte a visszafoglalt város tisztviselőjének. Ez a szép vízimalom a Rákóczi-szabadságharc alatt elpusztult. Így hát rövidesen újjáépítették, 1721-ben már készen állt a négy kővel dolgozó vízimalom a Zagyván. Ezután közel egy évszázadig dolgozott, újjáépítésére 1811-ben került sor. A szolnoki csatát még biztosan megélte az őrlőszerkezet, mert a Ferences rendház naplója leírta, hogy a menekülő császáriakat a város Zagyva-malmáig üldözték a magyarok. A legenda szerint a tizenkilencedik század második felében a város tulajdonába került, de ekkor már alig hozott hasznot a megépülő gőzmalom miatt. Aztán szép lassan az enyészetté lett. Lebontásának ideje nem ismert, ma már pedig csak egy elnevezés utal létezésére. Rajzok Szolnok város múltjából című könyvben van idézve Dr. Vörös István, egykori gimnáziumi tanár írása a malomról:Az egykori híres, szép Zagyva-malmot is a nagy szárazságtette tönkre. A város kezelésében nem ment jól, bérlői egymásután tönkrementek, a gőzmalom üzembe helyezése óta bérlője sem akadt, úgyhogy 1873-ban árverésen, a kikiáltási ár feléért,potom 335 Ft-ért adta el a város.

Felkeresésével 1687-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Belvárosi templom Pontszám: 20

Szolnok egyik legrégibb műemléke a Tisza-parton álló Belvárosi Plébániatemplom (volt ferences templom és rendház épülete). A barokk stílusú katolikus templom Giovanni Battista Carlone egri építész tervei szerint épült 1723-1757 között. A templom mai végleges formáját a XIX. században nyerte el. A főkapu felett található Szentháromság szoborcsoport 1757-ben került a helyére. A négy boltszakaszos templomhajó mellékoltárai is figyelemre méltók, legtöbbjét a céhek ajándékából emelték, ezért szerepelnek rajta díszként a céhjelvények is. Falait díszes freskók, stációképek díszítik. Különlegesen szép gazdagon díszített barokk szószéke. A templom tornyának teteje jelenleg felújítás alatt áll. A templom keleti oldalán (Szigony utca) az udvaron megtekinthető kívülről. A templomról és környékéről rengeteg érdekes információ található a tér felállított Szolnoki Múlt Tár táblákon.

Felkeresésével 1723-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Zsinagóga Pontszám: 20

Az 1899. augusztus 29-én felszentelt templom Baumhorn Lipót, az Európa-szerte ismert építész tervei alapján készült, amelyben az eklektikus vonások szecessziós hatásokkal keverednek. A zsinagóga a szolnoki izraelita hitélet központjaként működött a negyvenes évekig, majd a háborút követően állaga megromlott, a megfogyatkozott, elszegényedett hitközség képtelen volt a helyreállítására. Vásárlás útján 1965-ben került Szolnok város tulajdonába, ezután az épület felújításra került 1972-ben. Újjáépítése után a zsinagógát a város vezetése a Damjanich János Múzeum kezelésébe adta. Ezzel Szolnoki Galéria néven, kizárólag kulturális-művészeti profillal megkezdte működését az ország egyik legszebb kiállítóhelyisége.

Felkeresésével 1899-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Református templom Pontszám: 20

Az 1880-as évek végén vetődött fel a gondolat, hogy a református gyülekezet templomot építsen, a korábbi kis imaház helyett. A város önkormányzata - a millenniumi készülődések, a korban divatos városrendezések okán ? támogatta a templomépítést a hozzá szükséges telek adományozásával. Az alapkövet 1893 őszén tették le és a következő év karácsonyára már készen is állt. Tervezője a főként evangélikus templomokat tervező Sztéhlo Ottó, építőmestere az aradi Kocsis Lajos volt. A neogót, vörös tégla burkolatú épület igen különös, egyedi megjelenésű. A református templomépítészetben ritka, de az evangélikusoknál viszont gyakran megfigyelhető, erődszerű kiképzés több helyen is megjelenik a templomon. Alaprajza ötszög, s ez az életet jelképezi. Ugyanerre a formára felelnek rá a templom berendezési tárgyai, az Úr asztala és a fenyőfából készített, díszesen faragott szószék is. A bejárat felett látható az orgona, melyet Angster József pécsi mester készített 1894-ben. Három tornya közül a legmagasabb a harangház feletti, kakasos dísztorony, amely önmagában 12 méter, a templom padlójától a kakas csúcsáig 28 méter.

Felkeresésével 1894-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Verseghy Ferenc Gimnázium Pontszám: 20

A Verseghy Ferenc Gimnázium az 1831-ben alapított egykori ferences gimnázium utóda. Az egykori sóházak területén lévő telekre, ? amelyet a város 1882-ben vásárolt meg ? épült fel 1888-ban az államosított (1887-ben) Főgimnázium. A késő eklektikus stílusú, H alaprajzú, egyemeletes, oszlopos, timpanonos főbejáratú épületet Benkó Károly budapesti építész tervei szerint Jiraszek Nándor és Krausz Lipót építési vállalkozók építették fel. Az iskola 1922 óta viseli a város híres szülöttének, a nyelvújító, költő Verseghy Ferencnek a nevét. A II. világháború miatt 1944-ben az iskolában a tanítást felfüggesztették, az épületet a német katonaság vette igénybe, később a szovjet parancsnokság költözött az épületbe. 1945 áprilisában a diákok visszakapták az épületet, a végzősök már itt ballagtak. 1946?51 között működött az intézményben a Mészáros Lőrinc Népi Kollégium, amely sok vidéki gyermek számára biztosított tanulási lehetőséget. 1952-ben az iskola nevét a görög kommunista mozgalom jelentős alakjáról Nikosz Beloiannisz Gimnáziumra változtatták, miután a Verseghy Ferenc Gimnázium nevet csak 1955-ben vehette fel újra. A gimnázium előtt 2004 áprilisában elhelyezték Pogány Gábor Benő szobrászművész Verseghy domborművét.

Felkeresésével 1888-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szigligeti Színház Pontszám: 20

A szolnoki Szigligeti Színház hosszú múltra tekint vissza. Az első színielőadás 1822-ig nyúlik vissza, melyet egy pajtában tartottak. A pajtát faszínház, majd 1894-től kőszínház váltotta fel. Az épület később csendőrlaktanya lett, így a színtársulat ismét bemutató helyszín nélkül maradt. Egy állandó bemutatóhelyszín szüksége hívta életre azt az új - szecessziós és modern építészeti jegyeket is mutató - épületet, amelyet 1912-ben Spiegel Frigyes és Englert Károly budapesti építészek tervei alapján, Bede Antal szolnoki építész vezetésével építettek föl. A felavatásra 1912. április 20-án került sor. A kőszínházat az évek során többször átalakították és felújították, így valósulhatott meg az a műszaki megoldás is, aminek köszönhetően a fűtést az épület szomszédságában álló Tisza Szálló 54°C-os termálvízével oldották meg. A kor műszaki színvonalát meghaladó fejlesztések ellenére az épületet 1989-ben életveszélyessé nyilvánították. Az épületet Siklós Mária és Schinagl Gábor tervei alapján építették újjá, az átadásra 1990. április 11-én került sor. A színház Szigligeti Ede drámaíró nevét 1954-ben vette fel, amikor önállósult.

Felkeresésével 1912-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tisza Szálló és gyógyfürdő Pontszám: 20

A város idegenforgalmi életében az 1925-ös esztendő volt a legjelentősebb és egyben fordulópont. Ebben az évben került napirendre a Tisza part rendezése, amihez a terveket Zombory Lajos festőművész készítette. A Horthy-korszak városrendezési törekvéseinek sikeres megvalósulása az 1926-ban megépült, versailles-i stílusú park végig a Tisza partján, majd a Peyer-kölcsön igénybevételével az 1928-ban épült Tisza Szálló és Gyógyfürdő épülettömbje. Magát az épületet és a gyógyfürdőt Hegedűs Ármin okleveles építész tervezte neobarokk stílusban. A kivitelezést Dömény, Ehrich és Bede építési vállalkozók végezték. A gyógyfürdőhöz termálvíz kellett, így Pávai Vajna Ferenc geológust bízták meg a munkálatokkal és a város nagy örömére 56 °C-os termálvíz szökött fel a 950 m-re mélyített kútból. A Tiszaparti sétány mellett álló Szolnoki Múlt-Tár információs táblán bővebben olvasható még a szállóról

Felkeresésével 1928-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szolnoki Törvényszék Pontszám: 20

Az országgyűlés az 1885. évben megszavazta a jászkun törvényszékeknek (bíróság és ügyészség) Szolnokra való áthelyezését, amely átmenetileg (önálló épület nem lévén) a ?Régi posta? (ma Varga Katalin Gimnázium) épületében kapott helyet. 1893-ban elkészült a három utcára néző új törvényszéki palota Az eklektikus stílusú, egyemeletes épület főhomlokzatát a sarkokon egy-egy kiugró falsík és középen négy dóroszlopon álló baluszteres, bábkorlátos erkély tagolja. Vágner Gyula építész tervei alapján Székely és Fischer művezetők, valamint Jiraszek Nándor és Krausz Lipót építési vállalkozók építették fel. A második emelet ráépítését 1924-ben a bíróság megnövekedett terhei tették szükségessé. A bővítés a szép épület karakteréhez pontosan igazodott. Az egykori törvényszék épületében 1952?1957 között a Szegedről áthelyezett Közlekedési Műszaki Egyetem működött, majd Pestre költözött.

Felkeresésével 1893-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Varga Katalin Gimnázium Pontszám: 20

1856-ban építtette Obermayer Lajos ácsmester a neoklasszicista jellegű lakóházat, amit később Hubay Ferenc vásárolt meg 1860-ban. 1885-től törvényszék működött benne, később 1893 és 1932 között posta. Az eredetileg ?L? alaprajzú, kétemeletes, alápincézett, zárt sorú beépítésű sarokháznál utólag a tetőtér is beépítésre került, valamint az ?új szárny? megépítésével csonka ?U? alaprajzúvá vált. Az ?új? szárnyat 1989-ben építették, melyben újabb tantermek, egy ebédlő, egy előtér, egy zsibongó kapott helyet, és a belső díszudvar is kibővülhetett. A szolnoki m. kir. állami leánylíceum alapításáról 1930. július 4-én döntött a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. Ez volt a második női középiskola Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Az intézmény 1932-ben költözött az épületbe, melyet akkoriban ideiglenes otthonának szántak. Kezdetben az épület csak egy részét alakították át az iskola számára, míg a többi részében lakók, illetve zeneiskola, óvoda és fúvószenekar volt elhelyezve. Csak 1935. augusztus 1-jétől adták át a középiskolának a teljes épületet.

Felkeresésével 1856-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Vasmacskák a városban Pontszám: 20

Három hajóhorgony is van kihelyezve a városban. Bizonyára sokak ismernek legalább egyet, és talán a Közúti Tisza-híd mellett lévő Vízig feliratú a legismertebb. Ez a legnagyobb is egyben. Még egy ismert van a Tiszaparton, a Tiszaparti Gimnázium sarkánál, egy Tiszai uszály horgony, amit a Hadkiegészítő Parancsnokság állított ki 2002-ben. De van még egy a Tiszaligetben is, a Szolnoki Búvár SE. székháza előtt. Ezt keressük fel a pontgyűjtésben. A vasmacska történetéről Vámosi Antaltól tudtuk meg, hogy egy Dunában elsüllyedt pakuraszállító gőzhajtású uszály vasmacskája, aminek 1998-as kiemelésénél a Búvár egyesület is dolgozott.

Felkeresésével XIX. századba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Baumhorn Lipót szobra Pontszám: 20

A világ egyetlen Baumhorn Lipótot ábrázoló szobra Szolnokon áll, holott a magyar zsinagógaépítészet legkiemelkedőbb alakjaként tartják számon, templomai pedig szerte az egykori Monarchia területén megtalálhatóak. A szolnoki zsinagóga tervezésének jogát 1897. április 22-én kapta meg a hitközségtől. Simon Ferenc szobrászművész készítette el a tervező szobrát 2004-ben.

Felkeresésével 1897-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szolnoki ötvenhatos emlékhely Pontszám: 20

Az ország egyik első 1956-os emlékhelyét 1989 őszén kezdték el kialakítani a kopjafa és az eltaposott barikádot szimbolizáló kőhalom állításával. A park 2008-ban egy újjabb domborművel gyarapodott a park, egy andezit szikladarabbal, amin egy korabeli fotó alapján ábrázolják az 1956. október 25-én a MÁV Járműjavító felvonuló dolgozóit.

Felkeresésével 1956-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Sóházak Pontszám: 20

Szolnok egykor fontos sólerakó és elosztóhely volt. A sószállítás az egyik legtökéletesebben megszervezett ellátási rendszer volt a 18. században Magyarországon. A Királyi Kamara igyekezett a sót mindenhová eljuttatni. Az ország egész területén sóraktárakat szerveztek lehetőleg a közlekedési utak mellett, ezeknek a feladata a vármegyék sószükségletének fedezése volt. A sóeladás a lerakóhelyeken történt. Máramarosból és Erdélyből különböző útvonalakon keresztül látták el a sóraktárakat, amelyek szárazföldi és vízi utak voltak. A kitermelt sót részben vízi utakon, részben tengelyen szállították. A bányászásnál is ennek megfelelően alakították a tömböket. A kocsisó nagyobb méretű és 9,52 kg súlyú volt. A hajósó kisebb volt és 3,06 vagy 5,56 kg-ot jelentett. A szárazföldi utak évszázadokon keresztül kiépült utak nyomvonalát követték, földrajzilag a legkedvezőbb helyeken haladva. Ezek a sóútvonalak később a postautak irányát is meghatározták, majd a 19-20. században a legfontosabb főközlekedési utak lettek. Erdélyben és a Máramarosi havasokban kibányászott sót a Tiszán fából ácsolt tutajokkal juttatták le Szolnokra. Itt a sót aTisza partján épített sóraktárakba, sópajtákba szállították, a tutajokat szétszerelték, a fát pedig feldolgozták épületanyagnak. A mai Sóház úton volt a Sóvámház. Innen szekerekre rakva az akkori legideálisabb úton, a Sóúton Pestre és a felső-dunai vidékekre. A sókereskedelem fénykorában évi 500?600 ezer mázsa sót. A sószállítás hagyományos formáit a vasút megjelenése alakította át teljesen. Az ország másodikként megépült gőzüzemű vasútvonalaként nyitották meg a pest-szolnoki vonalat, melynek szolnoki végpontját a vasútállomást (indóház), éppen a Tiszaparton, a kikötő szomszédságában építették fel.

Felkeresésével XVIII. századba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Repülős emlékmű Pontszám: 20

Magyar Veterán Repülők Szolnoki Egyesületének éves közgyűlése határazátában fogalmazták meg egy A hazáért, a honi légvédelemért és a magyar repülésért életüket áldozók emlékére hely létrehozását Szolnokon. Szolnok város közgyűlése 2003 júliusában döntött arról, hogy az egyesülettel közös pályázatot írnak ki emlékmű megalkotására. A szakmai zsűrinek Szanyi Péter szobrász alkotása tetszett a legjobban.

Felkeresésével 2003-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

August von Pettenkofen-emléktábla Pontszám: 20

Szolnokon a Szent István téren, egy társasház falán található August von Pettenkofen emléktáblája, amelyet a Szolnoki Művészeti Egyesület 2004-ben állítatott. August von Pettenkofen (1822-1889) osztrák festőművész, a szolnoki művésztelep elindítója volt. Pettenkofen-, és Müller Adolf invitálására számos osztrák és főleg bécsi festő dolgozott 1853-tól kezdve Szolnokon és tette ismerté a várost. Kétszáznál több szolnoki festménye ismeretes Európa és a világ nagy múzeumaiban. Szomorú, de az emléktáblán lévő bronz dombormű (Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotása) a kép készítésekor (2024 október végén) még meg volt, de úgy tudjuk azóta valaki eltulajdonította.

Felkeresésével 1853-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Móra Ferenc emléktábla Pontszám: 20

Az emléktábla arra hívja fel a figyelmünket, hogy a XX. század egyik legjelentősebb magyar írója, egyben az Alföld történetének és szociográfiájának is a kutatója némileg Szolnokhoz is kötődött. És ehhez hozzátehetjük, hogy húgán, édesanyján és iskolaalapító sógorán kívül más rokonai is éltek, élnek a városban. Épület melynek falára az emléktáblát elhelyezték eredetileg iskolának, mégpedig polgári fiúiskolának épült. Az iskola építtetője és első igazgatója, Tóth István ugyanis Móra sógora volt. Ám az akkoriban Szegeden élő, de fővárosi lapokban is publikáló író egy idő után nemcsak Juliska nevű húga miatt járt az épületben lévő szolgálati lakásban, hanem özvegyen maradt édesanyját is itt látogathatta meg. A feljegyzések szerint megjelent könyveit itt adta át személyesen édesanyjának, annak 1924-es haláláig.

Felkeresésével XX. századba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tiszai cianid szennyezés Pontszám: 30

Szomorúan indult az évezred a szőke folyónak, cianid- és nehézfémtartalmú, mérgező hullám söpört végig rajta, sosem látott pusztítást hagyva maga után. Csernobil óta ez volt az egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófa Európában, csak a magyarországi szakaszon több mint 1200 tonna hal pusztult el pár nap alatt. 2000. január 30-án késő este a romániai Nagybánya melletti Zazár település közelében átszakadt egy cianid- és nehézfémtartalmú szennyvízzel teli zagytározó gátja. A 25 méteren átszakadt gáton keresztül 100-120 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult ki előbb a földekre, onnan a Zazar és a Lápos folyóba, majd a Szamosba, a Tisza mellékfolyójába került. A cianidos víz február 2-án belépett a Tiszába, majd február 12-én elhagyta Magyarországot, ahol a szennyezés még mindig 15-szöröse volt a megengedett határértéknek. A víziállatok közül csak a magyarországi szakaszon 1241 tonna hal pusztult el. Városunk vízellátása is veszélyben volt. A 2000-ben történt esemény csak egy a sok, ember által okozott természetkárosító hatás közül. Kisebb katasztrófák nap mint nap történnek, gondoljunk csak folyót érő hulladék áradatra, ami áradásonként érkezik a folyón.

Felkeresésével 2000-be repülhetünk vissza. 30 pont gyűjthető.

 

Mária-szobor Pontszám: 20

Két tűzeset sikeres megfékezésének emlékére, a város lakóinak adományaiból állíttatták a Mária szobrot 1847. május 24-én. Ezért van a szobor talapzatán Szent Flórián, a tűzoltók patrónusának domborműve. A szobor sorsa viszontagságos volt. Eredetileg a Mária út 19. alatti ház ablakmélyedésébe került, de 2002-ben Rákóczifalvára került, ahonnan lakossági összefogással sikerült vissza hozni a városba.

Felkeresésével 1847-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Pelikános díszkút Pontszám: 20

Az Eötvös téren áll Szolnok másodiknak készült mélyfúrású közkifolyója. Az eredeti kút 1895-ben készült, megújítva 1982-ben lett és 352 méterről jön fel a víz. 1999-ben nyerte el pelikános díszítésű formáját, önkormányzati képviselő felajánlásából, melyet a rajta látható kis réztábla is megörökít. A pelikán város jelképe, ez a madár Szolnok címer madara is egyben.

Felkeresésével 1999-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Furkó Kálmán emlékhelye Pontszám: 20

Furkó Kálmán a magyarországi kjokusin karate egyik alapítója. Katonatiszt, karatéka, testnevelő. 1976-tól már nemzetközi karateversenyeken is indult. 1977 őszén alapította meg a Szolnoki Kjokusin Karate Klubot, a Délibáb úti Általános Iskola tornatermében tartotta meg első edzéseit. Karate mesterként számos válogatott versenyzőt nevelt és készített fel. A Széchenyi körúti edzőterme előtt halála után 1 évvel emlékhelyet állítottak a legendává lett nyolc danos mester tiszteletére.

Felkeresésével 1977-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Ejtőernyőzés történelme Pontszám: 20

1974-ben a Magyar Népköztársaság kapta a XII. Ejtőernyős Világbajnokság megrendezésének jogát, melyet megyeszékhelyünkön rendeztek meg. Sporttal a békéért! ez volt a politikai jelszava a sok más nemzet között az amerikai és szovjet ejtőernyősöket is felvonultató világeseménynek a hidegháború idején. A vasútállomás aluljárójában, egy vitrinben található az a mini kiállítás, ami visszatekintés nyújt a szolnoki ejtőernyős világba.

Felkeresésével 1974-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

A szolnoki csata emlékoszlopa Pontszám: 20

A volt Tallinn Körzeti Általános Iskola, mai Waldorf Iskola udvarán álló, szolnoki csata emlékezetére készített emlékoszlopot 1993. március 4-én leplezték le. A kopjafa jellegű emlékoszlopot Hegedűs József (1940-) népi iparművész készítette és Kőszegi Karolina zománcművész, festő zománcképei díszítik.

Felkeresésével 1849-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Millenniumi kopjafa Pontszám: 20

A Széchenyi lakótelepen, a Gróf Széchenyi István parkban áll Páldi István fafaragó munkája, amely Szent István király koronázásának emlékére készült 2000-ben. A Széchenyi körút felőli oldalon a város címere és a Millenniumi emlékév emblémája látható. Balra fordulva a kopjafa következő oldalán a 2000. évi árvíznek is emléket állít. Abban az esztendőben a Tisza Szolnoknál soha nem látott magasságig, 1041 centiméterig nyújtózott. Balra a következő oldalon Szolnok testvérvárosainak neve olvasható a kapcsolatfelvétel ideje szerint, majd a következő oldalon Zounok ispán portréja és a Pest-Szolnok vasútvonal átadásának ideje látható.

Felkeresésével 2000-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Kanizsa Tivadar szobra Pontszám: 20

Kanizsa Tivadar 1951-től 1972-ig a Szolnoki Dózsa (Szolnoki Vízügy) sportolója. 1956-ban Melbourne-ben olimpiát és 1958-ban Budapesten Európa-bajnokságot nyert csapatának. Az 1960-as római olimpián bronzérmes, 1962-ben Lipcsében Európa-, 1964-ben Tokióban olimpiai bajnok. 1965-től a Szolnoki Dózsa játékosedzője, majd vezetőedzője. Kanizsa Tivadarról nevezték el a Kodály Zoltán Általános Iskola területén lévő Városi Tanuszodát és tiszteletére emléktáblát helyeztek el 2008-ban, A Vas utcában lévő Városi Tanuszoda előtt van egy mellszobra is, az utcáról látható. Egy másik mellszobrát Vízilabda Aréna előtti téren másik két olimpikonunkkal együtt találjuk.

Felkeresésével 1956-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Vásárhelyi Pál szobra Pontszám: 20

A Felvidéken született, vízépítő mérnök. Valószínűleg nem sok minden köti Szolnokhoz, de a Tisza szabályozása Vásárhelyi Pál 1846-os tervei alapján készült el. A terv Szolnok körül is több folyókanyarulat levágását tartalmazta, ami meghatározó lett Szolnoknak. Szobrát 1956-ban, halálának 110. évfordulóján leplezték le, a róla elnevezett iskola előkertjében.

Felkeresésével 1846-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tisza Táncegyüttes székháza Pontszám: 20

Magyarország legidősebb folyamatosan működő néptáncegyüttese. Kaposvári Gyula irányításával az első évektől kezdve elindították a város környéke, és főként a Kunság népdalainak és tánchagyományainak néprajzilag szakszerűen meglapozott gyűjtését, majd színpadi bemutatását. Az együttes csakhamar egyre szélesebb körből, majd az egész Kárpát-medencére kiterjedve kezdett el ismerkedni nemzetünk tánckincsével.

Felkeresésével 1946-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Légópince Pontszám: 20

A MÁV állomás épület szomszédságában létesített egykori légoltalmi óvóhely ma kiállítóhely, az egykori pincében kapott otthont a Légoltalomtól a Katasztrófavédelemig című kiállítás. A háromszintes vasúti óvóhely a hidegháborúban, az 50-es évek végén épült, a benne megtalálható emlékeket Kovács Antal polgári védelmi alezredes kezdte el gyűjteni.

Felkeresésével 1959-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szent Flórián szobra Pontszám: 20

Szent Flórián a tűzoltók védőszentje, szobra a város tűzoltósága (katasztrófavédelem épülete) előtt áll. A város történelme során többször vált tűz martalékává a város. A feljegyzések szerint 1709-ben, 1739-ben és 1742-ben is tűzvész pusztított. A város bépülésének növekedésével, a tüzet gyorsan észlelő strázsa őrségre volt szükség, aminek első helye a belvárosi templom tornyán volt vélhetően 1835-től. A tüzet a harangok félreverésével, az irányát nappal vörös zászló kitűzésével, éjszaka viaszgyertyás lámpák csóválásával mutatták. Ezen jelzések észlelésekor mindenki köteles volt az oltásban résztvenni. A szakszerűbb oltást végző önkéntes tűzoltótestület 1885-ben, a városi tűzoltóság tíz évvel később alakult meg. 1924-től a toronyőrség az Eötvös téri víztoronyba költözött, ahol már sziréna hangjával adták a jelzést tűz esetén. 1927-ben alakult meg a város első hivatásos tűzoltósága, amely 24 órás szolgálatot látott el, akkoriban még a városháza adott otthont az egységnek. Több költözés után, 1965 óta van a bázis a József Attila úton.

Felkeresésével 1965-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Alcsi megállóhely Pontszám: 20

1857-ben készült el a Pest-Szolnok vasútvonal folytatása, a Szolnok-Debrecen közötti szakasz. Elkészültekor a város észak-keleti határában jóval kisebb ívben futottak a sínek, a nyomvonal a mai Bimbó út közelében haladt és a besenyszögi út melletti megállóhely szolgálta a város keleti részének és a környező tanyavilág utasainak közlekedését. 1968-ban szűnt meg funkcionálni az állomás, ekkor helyezték át nagyobb ívre a vasút vonalát. Az állomásépületen azóta több átalakítás történt, jelenleg kereskedelmi egység működik benne.

Felkeresésével 1857-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szandaszőlősi szőlőskertek Pontszám: 20

Pogány Gábor Benő alkotása Szandaszőlős szőlőtermesztő múltjáról emlékezik meg. Az 1700-as évek második felében a Keglevich család birtokolta a mai Szandaszőlős területét, mely akkor szinte lakatlanul állt. Itt kapott lehetőséget kétszáztíz család ?mérsékelt haszonbér fizetés mellett a városnak által engedett Szanda pusztán mezőföldi borok közt nem utolsó minőségű bort termő szőlőket ültetni?. A tér Lengyel Antal nevét viseli, aki szőlőterületet vásárolt Szandán, ahol olyan intenzív művelésű mintatelepet hozott létre, mellyel bebizonyította, hogy az alföldi szőlőművelés és borászat is versenyképes lehet.

Felkeresésével 1774-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Jubileumi park Pontszám: 20

Az egykori Kun Béla körúti és Móra Ferenc úti tízemeletesek között létesült a Jubileumi park a város 900 éves jubileumának alkalmára, több megyei település társadalmi és anyagi összefogásával. A Szolnok első, panelból felépített lakótelepének házai között megbúvó teret ekkor parkosították, és játszóteret is kapott.

Felkeresésével 1974-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tüdőkórház Pontszám: 20

1948. augusztus 29-én adták át a 300 ágyas szolnoki tüdőkórházat, aminek lassan már nyoma sincs, talán csak az ott dolgozók és ott lábadozók emlékeiben. A kórház és az 5 hektáros gyönyörű, árnyas kert hosszú évtizedeken át szolgálta a tuberkulózissal (TBC) kezelt betegek gyógyulását, sokan a város tüdejének nevezték az Ormos Imre által tervezett, allergénmentes növényekkel betelepített parkot. Az évtizedeken át működő intézmény osztályait fokozatosan a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórházba helyezték át, majd 2008-ban bezárták, 2017-ben pedig lebontották az addigra leromló állagú épületet. A kapujának egy meghagyott részlete emlékeztet a valamikori intézményre. A 80 méterre lévő, Ormos Imréről elnevezett park bejáratánál kihelyezett információs táblák sok információval tájékoztatják az érdeklődőket nemcsak az egykori tüdőkórházról hanem a városrészről is.

Felkeresésével 1948-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Közúti Tisza-híd Pontszám: 20

Az 1944-ben felrobbantott rácsos acélhíd (1911-1944) helyére egy ideiglenes hidat emeltek a Tisza felett. A növekvő forgalom azonban szükségessé tette egy új, nagyobb teherbírású híd építését. Knebel Jenő terveit 1958. november 8-án hagyták jóvá, a kivitelezést a MÁVAG és a Hídépítő Vállalat végezte. 1959 januárjában vette kezdetét a beruházás a régi híd nyomvonalában. 1962-ben lészült el és máig bizosítja a város Tiszán áthaladó forgalmát. A korábbi ártéri hidat is újjáépítették, ennek eredménye lett a mai Százlábú híd.

Felkeresésével 1962-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Verseghy Ferenc szobra Pontszám: 20

Verseghy Ferenc költő szolnoki születésű. A márvány talapzaton álló Borbereki Kováts Zoltán szobrászművész bronz mellszobrát 1934. szeptember 30-án leplezték le a Tisza Szálló mögötti parkrészen. Szolnok város képviselőtestülete és a szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör együttes kezdeményezéssel, a helyi társadalom nemesszívű áldozatkészségének megnyerésével, Szolnok város nagy költőszülöttének Verseghy Ferencnek a szülővárosában szobrot emelt.

Felkeresésével 1934-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Arcképcsarnok a támfalnál Pontszám: 20

A Magiszter Alapfokú Művészeti Iskola 32 diákja és 6 tanára Szolnok jellegzetes épületeit és a megyeszékhelyhez kötődő 28 neves személyiség portréját festette fel az árvízvédelmi támfal vízoldali függőleges felületeire.

Felkeresésével 2018-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Kossuth Lajos emléktábla Pontszám: 20

1848. szeptember 27-én alföldi toborzóútja során Kossuth Lajos beszédet tartott Szolnokon is. Kijelölte a népfelkelés szervezőit, majd vonatra ült és visszatért Pestre.

Felkeresésével 1848-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Evezősház Pontszám: 20

A Tisza Evezős Egyletet 1901-ben alapítoták meg lelkes szolnoki vízimádók Lippich Gusztáv elnöklete alatt. 1905-ben Szolnokon már országos evezősversenyt rendeztek. A sportolók és hobbievezősök 1929-ben költöztek ebbe a Tisza-Zagyva torkolatában lévő épületbe.

Felkeresésével 1901-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Évgyűrűk Pontszám: 20

A Vízügyi székház épülete elött lévő nagy fakorong, egy 1880-as években ültetett és 2006-ban kivágott fekete nyárfa évgyűrűin keresztül mutatja be a vízügyi történéseket. Érdemes kicsit elmerengeni, mennyi mindent megélhet egy ekkor fa. Bár a fa nem Szolnokon került kivágásra, hasonló méretű fák még vannak a város környéki Tisza árterületeken is.

Felkeresésével 1889-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Régi támfal Pontszám: 20

A vármegyeszékhelyen 1934-ben építették meg a Tiszaparti sétánynál a várost az áradásoktól védő korábbi támfalat. A 2000-es évek rekordot hozó áradásai magasabb támfalat igényeltek, így 2014-ben a korábbit elbontották. Emlékül ezt a 8 méteres darabot meghagyták az utókor számára.

Felkeresésével 1934-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Széchenyi lakótelep Pontszám: 20

Szolnok iparának fejlődésével járó megnövekedett munkaerő igény az 1970-es évekre számos lakóház megépítését követelte. Bár a város számos részén emelkedtek új lakóépületek, az északi részére a vasúton túli területre (Kisgyep) is terveztek egy 10 000 főt befogadó lakótelep megépítését. Az első házgyári panel elem beemelésére 1976. március 15-én került sor, és ezután rohamtempóban nőttek ki a Kisgyepből a beton épületek. Az elsőként épült épület, a mai Malom utcai (egykori Ragó Antal utca). Az utcaneveket akkor még a Tanácsköztársaság szolnoki híresebb személyeiről nevezték el. Az utcák jelenlegi neveiket a rendszerváltást követően, az 1990-es évek elején kapták.

Felkeresésével 1976-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tabáni tájház Pontszám: 20

A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. Első említése Szolnok 1696-os kamarai összeírásában szerepel Tobán névalakban. A város szegény sorsú lakossága élt itt már a XVIII. században is: föld nélküli zsellérek, napszámosok, halászok, hajó- és szálfarakodó munkások.

Felkeresésével 1696-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Damjanich uszoda Pontszám: 20

Ez a platánfa a valamikori Damjanich uszoda egytizes medencéje mellett, közvetlenül a kerítésnél állt. A törzsén látható vasdarab a Damjanich uszoda utolsó létező és látható darabja. Ahogy növekedett a fa, törzse belenőtt a kerítésbe. Az uszoda 2009-es lebontásakor a kerítést nem bírták máshogy leszedni csak úgy, hogy levágták róla.

Felkeresésével 1949-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Megyeháza Pontszám: 20

Szolnok 1876-ban lett megyeszékhely. A megyeháza épületét 1878-ban emelték, Benkó Károly építész tervei szerint, a kivitelezést Pucher József irányította. Szabadon álló, mind a négy oldalán utcával határolt, egyemeletes, alápincézett, egy udvart magába foglaló, téglalap alaprajzú épület. A hátsó, Tiszára néző déli homlokzat 1926-ban készült el Zombory Lajos tervei szerint.

Felkeresésével 1876-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Kikötő Pontszám: 20

Széchenyi útja. 1846 nyarán a Tisza folyó és környéke csendjét furcsa zaj verte fel. Egy gőzhajó úszotta vízen, lassan méltóságteljesen. A Pannónia gőzös fedélzetén utazó Széchenyi Istvánnem is sejtette, hogy útjával egy új korszakot indít el, amely gyökeresen megváltoztatja aTisza folyó környékén élő emberek életét. Eleinte a kereskedelem miatt indultak rendszeres járatok, majd 1955. május 29-től indultak meg a sétahajójáratok a Tiszán. Szolnokon 1984-ben két kikötő is üzemelt. Az egyik a régi közúti híd közelében, kb. 600 m hosszan. Kavicsrakodó, széntároló, két gabonatárház és a hajóállomás tartozott hozzá.A másik a Tiszamenti Vegyiművek kiépített rakodója. Évente 500ezer tonna nyers foszfort, piritet és ként terveztek ide vízi úton szállítani Záhonyból. Az egykori vízi közlekedésnek mára nyoma veszett, hajót ritkán látni.

Felkeresésével 1846-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Macskaköves Abonyi út Pontszám: 30

Szolnok és környéke évszázadokon át híres volt járhatatlan útjairól. Az első nagyobb fejlődést a város forgalmasabb útjainak kövezése jelentette. Az első kikövezett út a városban a mai Szapáry út és Mártírok útja volt, amit a Indóház elérése miatt köveztek ki 1850-után. Az 1900-as években már készültek olyan fényképek, ahol macskaköves utcák láthatók. Az Abonyba vezető út egy rövid szakasza máig őrzi a macskaköves utak emlékét, ami feltehetőleg az 1960-as évek végéig, az 1969-ben elkészült 4-es főút átalakításáig szolgálta a közlekedést. A macskaköves rész a mai Lengyelpiac területe után kezdődik és kb. 500 méternyi szakaszon haladhatunk rajta Abony irányába.

Felkeresésével 1900-be repülhetünk vissza. 30 pont gyűjthető.

 

Pávai Vajna Ferenc emléktábla Pontszám: 20

A Tisza Szálló és Gyógyfürdő termálvízkútjának fúrásához Pávai Vajna Ferenc (1886-1964) geológust kérte fel a város. Az általa megjelölt helyre telepített fúrás sikeres volt. A 950 méterre mélyített kútból 56 Celsius fokos víz szökött föl 1928-ban. A sétány mellett álló Szolnoki Múlt-Tár információs táblán bővebben olvasható még a kútról, ami 2024 óta sajnos nem üzemel.

Felkeresésével 1926-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Országzászló Pontszám: 20

A Szolnokért Egyesület kezdeményezésére adakozásból 2011-ben felállított emlékmű a Tiszavirág gyaloghíd tőszomszédságában található. Az országzászló talapzatát a honfoglalóktól az utódokra maradt strázsahalmi tarsolylemez motívuma borítja, illetve egy trianoni turul ábrázolás díszíti.

Felkeresésével 2011-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Beke Pál halma Pontszám: 50

A Beke Pál halmánál lévő, úgynevezett III. számú honfoglaláskori temetőben megtalálták a tőlünk igencsak távol lakó Auvergnei Vilmos gróf egyik pénzét, ami vagy a 924-es, vagy a 926-os kalandozó hadjárat révén kerülhetett városunk területére. Eleink a megfelelő életkörülmények mellett minden bizonnyal a fontos tiszai átkelőhely közelsége miatt is választhatták lakhelyül a mai Szolnok területét. A halom eredetéről az alábbi monda maradt fenn: A Beke Pál halmának története volt a legszebb meséje. Az nem homokból van ám, legfeljebb csak a teteje, hanem elporladt törökökből. Beke Pál úr vitézei annyi törököt kaszaboltak itt le, hogy a csontjaikból púp nőtt a földön, azt fújja be homokkal a szél. Ettől domb a domb!

Felkeresésével X. századba repülhetünk vissza. 50 pont gyűjthető.

 

Szolnok 1686-os látképe Pontszám: 20

Szolnok látképe 1686 környékén, felthetően a török kiűzése után. Az előtérben csatajelenet. A látkép készítésének képzeletbeli helyét keressük fel, nagyjából azt a pontot, ahonnan a készítő a várat szemlélte.

Felkeresésével 1686-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Strázsahalom Pontszám: 50

1912 júniusában a Zagyva folyó gátjának építésekor, a Strázsahalom elbontásakor egy rangos honfoglaló férfi szétdúlt sírjából került elő hazánk legszebb honfoglaláskori tarsolylemeze, amit most a Nemzeti Múzeumban őriznek. A tarsoly maga bőrből készült, fedőjét aranyozott ezüstből készült lemezzel borították be. Az előkerült értékes tárgyi leletek alapján következtetnek a régészek arra, hogy a 9-10. században nagyobb létszámú magyar lakosság költözött területünkre, ők lehetnek a későbbi városalapítók közvetlen ősei. Halmot a helyen ne keressünk, helyén ma már gödör áll.

Felkeresésével X. századba repülhetünk vissza. 50 pont gyűjthető.

 

Zounok Ispán Pontszám: 20

Szolnok névadójának, Zounok ispán nevét I. Géza királyunk 1075-ben kiadott oklevele, a garamszentbenedeki apátság alapítólevele említi először. Valószínűsíthetően a megye első ispánja volt, neve török eredetű, jelentése pedig: követ, szószóló. A város neve is ekkor tűnt fel először írásos formában Zounuk alakban.

Felkeresésével 1075-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szolnok 1552-es ostroma Pontszám: 20

Szolnoki vár látképe az 1552-es török ostromot megelőzően. 1552. szeptember 4-én Szolnokot elfoglalták a törökök. A török túlerőt meglátva a magyar és külföldi zsoldosok elmenekültek a várból, Nyáry Lőrinc és a hozzá hű 50 hajdú viszont kiállt a 40 ezres török sereg ellen. A metszet Hieronymus Ortelius Augustanus: Chronologia című munkájának része. A kép közepén a szolnoki vár madártávlati képe. A vár mögött a Tisza, a vár előtt a Zagyva folyó. A Zagyva két oldalán az ostromló török seregek tábora. A látkép készítésének képzeletbeli helyét keressük fel, nagyjából azt a pontot, ahonnan a készítő a várat szemlélte.

Felkeresésével 1552-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Damjanich János Múzeum Pontszám: 20

A Damjanich János Múzeum az 1933-ban alapított Szolnoki Könyvtár és Múzeum Egyesület múzeumi gyűjteményéből nőtt ki. A múzeumi gyűjtemény alapját dr. Balogh Béla antropológus, egyetemi tanár, Szolnok város Közkönyvtárának és Múzeumi Gyűjtőhelyének megalapítója ? saját gyűjteménye képezte, amely később kiegészült a jeles történetkutató és régiséggyűjtő Hild Viktor több évtized alatt létrejött régészeti, őslénytani és numizmatikai gyűjteményével, történeti és régészeti jegyzeteivel, valamint közel 800 kötetes könyvtárával. A második világháború alatt a sokat szenvedett város múzeuma gazdátlan maradt, így gyűjteményei súlyos károkat szenvedtek. 1952-ben költözött a múzeumi gyűjtemény a Kossuth térre és vette fel Damjanich tábornok nevét. Két év múlva, 1954-ben nyílt meg első, régészeti-történeti témájú állandó kiállítása.

Felkeresésével 1952-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szolnoki csata emléktábla Pontszám: 20

1849 március első napjaiban a császári csapatok megszállva tartották Szolnokot. A szolnoki csata volt a dicsőséges tavaszi hadjárat megindításának kulcsa. A győzelemnek köszönhetően a Tisza valamennyi átkelője magyar kézre jutott. A haditerv szerint Vécsey Károly gróf Szanda felől színlelt támadással magára vonta a császáriak figyelmét, miközben Damjanich János tábornok serege Cibakházánál átkelt a Tiszán, és lopva megközelítette Szolnokot.

Felkeresésével 1849-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Partos kápolna Pontszám: 30

A műemlék jellegű épület a város legrégibb építészeti emléke. A várostól messze lévő, az egykori puskapor őrlő malom dombján álló kápolna 1717-ben épült, de 1799-be átépítették. Jelentős szerepe volt a dombnak és a kis templomnak 1849. március 5-én, a győzedelmes szolnoki csata napján. Jókai Mór is többször megemlíti A két menyasszony című elbeszélésében: a nyugati részen egy dombra épült kápolna, mely egyetlen emelkedett hely az egész síkságon.

Felkeresésével 1799-be repülhetünk vissza. 30 pont gyűjthető.

 

Szolnoki csata eredeti emlékműve Pontszám: 20

A haza szabadságáért a szolnoki csatatéren 1849. március 5-én elesett honvédek emlékére készült eredeti műemlék 1986-ra annyira tönkrement, hogy Simon Ferenc szobrászművész felújította, a felső plasztikát Benke Zoltán kőfaragó újrafaragta. Az eredeti kőszobor a Szolnoki Művésztelep parkjába került, a telep egykori lakói által épített torony előtt áll.

Felkeresésével 1849-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Xavéri Szent Ferenc Kápolna Pontszám: 20

Az 1700-as évek elején, de korabeli naplók szerint még 1820-ig, vissza-visszatérő, pusztító pestisjárványok ütötték fel a fejüket az országban, ami nem kímélte Szolnok város lakóit sem. A járványtól megszabadulva Szolnok város lakói Xavéri Szent Ferenc tiszteletére és a járványban elhunytak emlékére 1749-ben (más források szerint 1733-ban) kápolnát emeltek. A kápolnát az akkori város határain kívülre építették, oda, ahová a járványban elhunytakat temették.

Felkeresésével 1749-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Jubileumi emlékmű Pontszám: 20

Szolnok 900 éves történelmét szimbolizálja Gyurcsek Ferenc és Kampis Miklós munkája, a Tanúhegy című kompozíció. Kilenc betonréteg jelképezi a város kilencszáz évét, rajtuk domborművek mutatják be a város történelmét. A forrásban feltüntetett levéltári linken nagyon sok jó információ van az 50 évvel ezelőtti emlékmű építésről és ünnepélyes átadásáról.

Felkeresésével 1975-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Hasznos István emléke Pontszám: 20

Olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, tősgyökeres szolnoki, a város díszpolgára, és egyben a legnépszerűbb sportembere volt. 1924-ben született, a Szolnoki Dózsa sportolója volt, úszásban és vízilabdázásban egyaránt versenyzett. 1952-ben két alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Az 1952. évi nyári olimpián tagja volt az olimpiai bajnoki címet nyert magyar csapatnak. Egy idő múltán a Damjanich uszoda vezetője, a pólós csapat edzője lett, majd úszótanfolyamokat vezetett. A város fiataljainak ezreit tanította meg úszni. Mellszobra a Tiszaligetben a Vizilabda Aréna előtt áll, de emlékezzünk rá az egykori Damjanich uszoda helyén, azon a helyen, ahol életének nagy részét töltötte.

Felkeresésével 1924-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Olajbányászok szobra Pontszám: 20

Egykor Szolnokot országszerte olajipari központként is ismerték. A hazai olajiparban dolgozóknak, főleg a kétkezi munkásoknak kívánt emléket állítani Szabó László alkotása.

Felkeresésével 1986-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Olajbányász-park Pontszám: 20

Egykor Szolnokot országszerte olajipari központként is ismerték. A hazai olajkutatást és -bányászatot hat tabló mutatja be a parkban.

Felkeresésével 1986-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Mária-oszlop Pontszám: 20

Szolnok két legrégebbi városrészének egykori bejáratánál, a Katonaváros és a Tabán találkozásánál vagyunk. Az itt látható Mária-szobrot feltehetően még 1747 előtt állították fel, így valószínűleg a város legrégebbi emlékművei között van.

Felkeresésével 1747-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

A szolnoki vár feltárása Pontszám: 20

A szolnoki várról sokáig csak a korabeli feljegyzések és metszetek árulkodtak. Azt lehetett tudni, hol állt, de kézzel fogható bizonyíték nem nagyon volt. A 2017 októberében megkezdett feltárás viszont végre felfedte a szolnoki vár titkát, így jobban megismerhettük a város múltját. Bár csak az egykori várterület egy részén történt ásatás, a három évnyi feltárási munkálatok során megtalálták az 1551-es várépítés egyik kaszárnya épületének maradványait, mely így Szolnok legkorábbi épülete lett. A régészeknek kétszintes épületet sikerült feltárniuk. Helyenként mintegy tíz méteres mélységig leásva keresték az 1552-ben elkészült vár elődjének számító ispáni földvár nyomait is. A törökök is stratégiai helynek tekintették Szolnokot, ezért a várat tovább erősítették, építették. Létrehozták a szolnoki szandzsákot, és jelentős építkezésekbe fogtak. Dzsámi, fürdő, minaret és palota is kialakításra került ebben az időben.

Felkeresésével 2017-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Pityó Pontszám: 20

Évszázadokon keresztül a Zagyva két ággal torkollott a Tiszába. A mai gyaloghíd környékén vált ketté a folyó és ölelte körbe a Szolnoki várat. A keleti medrét, az úgynevezett Pityót, sajnos az 1960-as években feltöltötték, beépítették. Bár az 1960-as évekbeli légifelvételről még jól kivehető a meder, mára csak a MÁV Kórház előkertjében lévő kis tavacska és egy utcanév őrzi emlékét.

Felkeresésével 1960-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 




Tudnivalók

Szabidősport egyesület vagyunk, így a pontgyűjtő játék nem rejtett célja, hogy kicsit megmozgassuk a városlakókat, ezért a helyek felkeresését gyalogosan, vagy kerékpárral javasoljuk. Kérjük a játék megkezdése előtt a Részvételi irányelvek átolvasását. A kihelyezett kódok nem feltétlenül pontosan a megadott koordinátán találhatók, de annak közelében kell lenniük. A könnyebb megtalálást a felkeresési információknál leírt meghatározás segíti, mely a hely leírása alatt, a "Felkeresem" gombra kattintva jelenik meg.
Jellemzően nem volt lehetőségünk a pontos koordinátán kihelyezni a kódot, így legtöbször azt egy közeli objektumra (oszlopra, korlátra, fára) tettük.
Felkereséskor ha megtaláltuk a kódot, írjuk fel, vagy egyből be is küldhetjük a hely weboldalán, vagy a QR kódot beolvasva.
A beküldéskor meg kell adni a regisztráció során, e-mailben megküldött három jegyű játékos kódot is, ami a játékos azonosítását szolgálja. Csatlakozni a pontgyűjtéshez ide kattintva lehet.



A képen, egy kihelyezett kód az egyik felkeresendő helynél. A kis cetlin van egy 4 jegyű kód, az a hely azonosítója. Ezt a kódot kell beírni a kódleadásnál (kicsit lentebb scrollozva), vagy ha telefonunkkal QR-kódot tudunk olvasni, akkor a hely kódját már kitöltve nyitható meg az oldal. A beküldéshez szükségünk van a Játékos kódjára, amit a regisztrációkor küldtünk ki. Ha elfelejtettük, a regisztrációs oldalon lehet kérni az újraküldését.





Megtaláltam a helyet, beküldöm a kódját

U -

Aki szeretne a játékban részt venni, és még nincs játékos kódja, a regisztrációs oldalon tud kódot igényelni.




Megtaláltam a helyet, de nem találom a kódot.