Listázva 152 hely.

Evezős pálya Pontszám: 20

49 éve készült el az alcsiszigeti Holt-Tiszán a nemzetközi kajakkenu pálya, amit egy kétnapos nemzetközi verseny keretében avatták fel 1976 júliusának végén. Ekkor készült el a mintegy 7 méter magas, háromszintes céltorony és a 100 méter hosszú 7-800 nézőt befogadó betonlelátó. A kiszolgáló helyiségek, öltözők, mosdók is várták már akkor a sportolókat, illetve akkor nyílt meg a közeli evezős csárda is.

Felkeresésével 1976-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szolnok testvérvárosai Pontszám: 20

Testvérvárosi kapcsolatai a városnak: 1969- ben Riihimäki (Finnország), 1990-ben Reutlingen (Németország), 1990-ben Nagybánya (Románia), 1995-ben Bielsko-Biala (Lengyelország), 1998-ben Forli (Olaszország), 2001-ben Shoham (Izrael), 2004-ben Yuza (Japán), 2006-ban Eastwood (Anglia), 1991-ben Rakvere (Észtország), Sanmenxia (Kína), Jinzhong (Kína), Bengbu (Kína)

Felkeresésével 1969-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Petőfi Sándor dombormű Pontszám: 20

Petőfi Sándor a feljegyzések szerint többször is járt Szolnokon. Egyszer 1847. szeptember 1-jén, a Pest-Szolnok vasútvonal avatásakor, másodszor pedig valamikor 1849-ben, amikor Budáról Debrecenbe tette át székhelyét a kormány, és Szolnokig vonattal történt az evakuálás, majd a Tisza hídon át Debrecenbe szekereken utaztak tovább. A városban több emlékmű tiszteleg a nagy költőnk előtt. 1972. szeptember 30-án lepleztek le a 633-as számú Petőfi Sándor Szakmunkásképző Iskola falán az egyik legnagyobb róla készült emlékművet a városban, ami Simon Ferenc alkotása.

Felkeresésével 1847-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Uniós emléktábla Pontszám: 20

Országunk 2004. május 1. óta tagja az Európai Uniónak, melyet jelenleg 27 európai ország alkot. A közös urópai egység gondolatát 1951. április 18-én Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németország és Olaszország alakította meg és célja, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindannyiunk számára.

Felkeresésével 2004-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Torkolat Pontszám: 20

Azon a helyen állunk most, ami Szolnok történetében az egyik legrégebbi és mindig is szerepet játszott a városlakók életében. A legtöbbet látta Szolnok történetében, a legtöbb dologról tudna mesélni, ha ez lelehetséges volna. A torkolat környékén telepedhettek meg az eső szolnokiak, a Zagyva és a Tisza folyó biztonságot nyújtó ölelésében és épült ki a településen lakók a folyók együttélése alapján. A torkolat, ami csak szolnokiaké. Itt fejezi be a Zagyva 180 km-es útját és olvad egybe a Tisza folyóval. Az utolsó 190 m-es szakaszt alacsony vízállásnál már valójában sietve, nagy eséssel teszi meg, Copy Con szavai így jellemezték a városunkról készült dalában: Ott ahol Zagyva a Tiszába csorog.

Felkeresésével 1075-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Izraelita temető Pontszám: 20

A Küry Albert utca végén található Szolnok város két izraelita temetője. A jobboldali, katolikus temetőből leválasztott rész az ó-temető, amhová már nem temetnek. Központjában találjuk a város életében jelentős szerepet játszó zsidó családok gránit síremlékeit. Itt állnak (részben ledöntve fekszenek) a kommün idején Szamuelyék által kivégzett zsidók sírkövei is. Az I. világháború zsidó áldozatai a Hoksári utcai kerítés mellett, egymás közelében kapták meg a végtisztességet. A baloldali sírkertjüket 1927-ben vette használatba zsidó közösség, itt található az 1941 és 1945 között, munkaszolgálatban és deportálásban elhunyt mártírok emlékműve. Az egyik sarokban pedig áll egy tábla: Az 1944. évnek barbársága idején a szolnoki gettónak és cukorgyárnak borzalmai közepette elpusztított ismeretlen véreink nyugosznak e tömegsírban.

Felkeresésével 1860-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Móricz-liget Pontszám: 20

A város tiszántúli területe zöld növényzettel, erdővel gazdag terület volt az elmúlt majd 150 éveben. Ezt annak köszönheti, hogy a Tisza szabályozása után a Tóth Mór ügyész földterületet bérelt a szandai uradalomtól és erdőtelepítésbe kezdett fogház rabjaival végeztette a munkát. A kialakított liget a Móricz-liget nevet kapta. A II. világháború alatt sok kárt szenvedett, a várost megszálló német és szovjet csapatok is sok fát nyertek ki. 1948-ban újra fásították a letarolt területet. 1961-ben készült a körgát, majd megszülettek az első tervek is a területen a szabadidő park létrehozására.

Felkeresésével 1890-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szolnok zászlója Pontszám: 20

Kék és napsárga, az égen lobog. Így énekelte meg Copy Con Szolnok City nevű dalában a város zászlaját közel húsz éve. Szolnok városának a színe középkék-sárga, ezt hirdeti a város lobogója. A színek hiteles magyarázatára nem leltünk, a kék szín hirdeti talán a tág horizontú határt, a vizekben gazdag tájat. A sárga talán a várost érő sok napsütést. A városban több helyen is találunk zászlótartót, de sok helyen csak ünnepekkor díszíti a város lobogója azt. A város főterén azonban mindig megtaláljuk a díszzászlót, ami a város címerével van ellátva. Közgyűlési rendelet szabályozza hogy a díszzászlót állandó jelleggel ki kell tűzni:Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata székhelyének homlokzatára, az önkormányzat székhelyének Dísztermében, az önkormányzat székhelyének Polgármesteri tárgyaló helyiségében

Felkeresésével 1968-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Rózsakert Pontszám: 20

A barokk stílusú, Rerrich Béla által tervezett park 1930-ban épült meg. A Tisza-hídtól kezdődően, a folyóval párhuzamosan helyezkedett el, szabályos szerkesztésű mértani kert volt, illeszkedett a megyeháza hátsó homlokzatának tagozódásához és íves lezárást kapott. A területen már ekkor rozáriumot, azaz rózsakertet alakítottak ki, ahol magyar nemesítésű rózsafajtákat telepítettek.

Felkeresésével 1930-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Botlatókövek Pontszám: 20

Városunkban három helyen is hirdetik mementóként az elhurcoltak nevét botlatókövek. Ahol most állunk, a Szapáry utca 9 előtt, Szabó Barna író, újságíró lakóháza volt. Egy masik tábla Breuer László korábbi Szapáry utcai lakhelye előtt van, illetve a harmadik Baross úton Gombos Imre gyáros egykori lakhelye előtt.

Felkeresésével 1944-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Kádár cukrászda Pontszám: 20

Szolnokon a Szapáry utca egyik meghatározó szecessziós épülete az egykori Kádár Cukrászda. Az épületet Kálmán Kálmán építette 1910-ben. Híressége az az isler, amit Hegedűs László szolnoki cukrász lekvár töltelék helyett tojáshabbal töltve álmodott meg. A tősgyökeres szolnokiak meg vannak győződve róla, hogy az eredeti isler tölteléke fehér hab.

Felkeresésével 1910-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tenyőszigeti tanyasi iskola emlékhely Pontszám: 20

Szolnoki külterületét az 1900-as évek közepéig virágzó tanyavilág jellemezte. A város egyik ilyen tanyavilág csoportja volt a tenyőszigeti határrészen az 1960-as évek végéig. A 280 tanyából álló településen hat-hétszázan éltek. Az épületeket akkor kellett lebontani, amikor a környék termelő szövetkezetei egyesültek. A lakosok kénytelen-kelletlen Rákóczifalvára, Szolnokra, Kengyelre, Törökszentmiklósra és Szajolba költöztek. A régi időkre emlékezve, a tenyőszigeti elszármazottak és azok családjai a tanyasi iskola területén egy keresztet, egy haranglábat majd 2018-ban egy emlékfalat is emeltek.

Felkeresésével 2018-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szolnok 1585-ös ábrázolása Pontszám: 20

A Kossuth tér nyugati részén megbújó térplasztika Borbás Márton szobrászművész Szolnok 1585 című alkotása. A település 16. századi állapotát mutatja be. Az alkotás részét képező jelkulcs segítségével tudjuk áttekinteni a középkori Szolnok egyes részeit, amely főként Evlia Cselebi (1611-1684) török világutazó magyarországi utazásai (1660-1664) során feljegyzett írásai alapján készült.

Felkeresésével 1585-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Repülőmúzeum Pontszám: 20

Az egykori Szolnoki Repülés történeti Kiállítóhely, közismert nevén a Szolnoki Repülőmúzeum a szolnoki katonai repülőtér mellett található. A múzeumot 1973-ban nyitották meg a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola részeként, akkor még mindössze hat szovjet gyártmányú repülőgéppel. Bár a gyűjtemény legfőbb erőssége továbbra is a második világháború utáni katonai repülés bemutatása, a kiállított tárgyak a magyar repülés kezdetéig nyúlnak vissza és dokumentálják az első és a második világháború repüléstörténetét is. A 200-es évekre a múzeum Közép-Európa egyik legnagyobb repüléstörténettel foglalkozó létesítménye volt, mely 22 000 m2-es területen 49 repülőeszközt, valamint számos motort, hajtóművet és egyéb berendezést mutat be. de az egykor volt múzeum 2015. október 31-én bezárt, gyűjteményének egy részét a 2016 szeptemberében megnyitott RepTár Szolnoki Repülőmúzeumba költöztették. A kiállítási tárgyak közül a régi múzeum területén maradt az Il-18-as és a Tu-134-es utasszállító repülőgép, az Il-14-es és két An-26-os teherszállító repülőgép, az Il-28-as frontbombázó, valamint két vadászrepülőgép, egy JA 37 Viggen és egy Hawker Hunter.

Felkeresésével 1973-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Damjanich-emlékmű Pontszám: 20

Az 1849. március 5-i szolnoki csatának állít emléket a Művésztelep szomszédságában álló carrarai fehérmárványból készült emlékmű. Azt a jelenetet megformázva, amikor a Damjanich János honvéd tábornok vörös sipkásai élén bevonult Szolnokra. A diadalív felső részén a Kossuth Lajostól kapott katonai kitüntetés látható, amit a Szolnokon aratott győzelemmel érdemelt ki. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségét Radnai Béla szobrász-tanár formálta meg - Gondos Imre tervei alapján. Az alkotást a csata 50 éves évfordulójára emlékezve 1912-ben avatták fel fel, elkészítéséhez szükséges adományokat 10 évig gyűjtötték. Az ünnepségre a vasúti indóháztól a Művésztelepig ünnepi díszt öltött a város. A házak a nemzet és a város színeivel voltak fellobogózva, az erkélyek drapériákkal lettek bevonva.

Felkeresésével 1912-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

424-es gőzmozdony Pontszám: 20

A MÁV 424 sorozat egy legendás gőzmozdonytípus, egykor a magyar ipar büszkesége volt. 2024-ben volt 100 éve, hogy az első mozdony elkészült a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárakban (MÁVAG), majd 1958-ig összesen 514 darabot gyártottak. A Szolnokon kiállított 320-as sorszámú példány 1956-ban készült a Ganz MÁVAG gyárában Budapesten. 25 évnyi szolgálat után, 1984-ben állították ki Vasutasnap tiszteletére. Bizonyára vannak még a szolnoki lakosok között is, akik utaztak még olyan szerelvényen, amit 424-es gőzmozdony húzott. De a város napjára érkező nosztalgia vonat is időnként ilyen gőzmozdonnyal érkezik.

Felkeresésével 1982-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Városháza Pontszám: 20

A város 1876-os megyeszékhellyé válása hatására meginduló növekedés a városkép szinte teljes átalakulását eredményezte. A növekedés része volt a jelenlegi városháza épülete is, ami 1883-84 folyamán épült Makai Endre budapesti műépítész tervei szerint, a korábbi 1811-ben épült városháza elbontása után. A földszintjén 13 bolthelyiséget alakítottak ki, s ezek bérleti díjai a századfordulóra teljesen kiegyenlítették az építkezésre felvett kölcsönt.

Felkeresésével 1884-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Vártemplom Pontszám: 20

Szolnok egykori központja a vár volt, amihez minden bizonnyal már István király kora óta tartozott ezen a helyen egy olyan épület, ahol istentiszteletet tartottak benne. A műemlék jellegű klasszicista templom 1824-ben készült el. A lebontott egykori török mecset köveinek felhasználásával építette Homályossy Ferenc kamarai ácsmester. Az I. világháborúban nagyon megsérült, 1922-ben megnövelt magassággal, módosított arányokkal építették ujjá. Az egyszerű, fehér, klasszicista templombelső főoltárképén Magyarok Nagyasszonya látható, alatta Szent Mihály arkangyal, aki legyőzi a gonoszt.

Felkeresésével 1824-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Bábaképző Pontszám: 20

A szolnoki Bábaképezde elődje, a nagyváradi Bábaképezde volt, amely 1873. január 7-én kezdte meg működését. Trianon után azonban új helyet kellett találni a Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyére is kiterjedő hatáskörrel rendelkező egészségügyi intézménynek. 1926. október 16-án került sor az intézet ünnepélyes átadására, amelynek igazgatója dr. Konrád Jenő lett, aki 1911-től vezette a nagyváradi bábaképzőt. Az 1960-as években megszűntek a vidéki szülőotthonok, és a Bábaképző Intézet szülészeti kórházzá alakult. Az országosan is elismert intézet a szolnoki kórházak további átszervezése után az 1970-es évektől a Hetényi Géza Kórház utókezelő osztályává alakult. 2007-ben az épületet felújították és társasházzá alakították át.

Felkeresésével 1926-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szolnoki Vasúti Almárium Pontszám: 20

Kondor Balázs egyedülálló vasúttörténeti magángyűjteményét 2016-ban tette közkincsé. A szolnoki vasútállomás több területén, korábbi, használaton kívüli butikok felújításával kialakított helyiségekben nyílt meg a Szolnoki Vasúti Almárium című állandó vasúttörténeti kiállítása. A tárlat a vasút magyarországi történetének és szakmai területeinek egy-egy általa fontosnak vélt szeletébe nyújt betekintést. A hatalmas üvegportállal határolt - almárium (üveges szekrény jellegű) - helyiségekben egymástól elkülönülő, de mégis egy egységet képező alábbi öt vasúti élettér elevenedik meg: Távirda a 70-es évekből, forgalmi iroda az 1950-1960-as évek időszakából, vasúti jegypénztár a 30-as és 40-es évek enteriőrjével, utasellátó bisztró a 80-as és 90-es évek életéből, vasúti oktatás a 90-es évekből. A vasútállomás emeletén, az egykori MÁV étterem pedig otthont ad egy időszakosan látogatható utasellátót bemutató kiállításnak.

Felkeresésével 2016-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Merigetők Pontszám: 20

A Szolnok környéki emberek életét évezredek óta a Tisza és a Zagyva folyó határozta meg. E folyók biztosították élelmük jelentős része mellett ivóvizüket is. Évszázadokon keresztül a folyóparton kialakított meregető helyekre jártak az emberek, ha vízre volt szükségük. A híres török utazó Evlia Cselebi 1665-ös leírása a víznyerő helyekről: E külvárosnak csorgókútjai nincsenek, valamennyien a Tisza és Zagyva folyóból isznak. A merigetőkről hazahordott víz még távol állt az ihatótól, azt házilag ülepíteni és timsózni kellett, ami mindennapos művelet volt bár a legszegényebb réteg azt az elvet vallva, hogy ki tudja, mitől hízunk, úgy itta a vizet, ahogyan a folyóból kikerült. A város növekedése, az iparosodás és a folyókba engedett szennyvíz hatására a XX. századra a víz már ivásra alkalmatlanná vált, szükségessé vált más forrás a vízigényre.

Felkeresésével 1910-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Lengyel légió Pontszám: 20

1999-ben, az 1849. március 5-i szolnoki csatában részt vett lengyel légió hősei emlékére, szolnoki csata 150 éves évfordulóján a lengyel kisebbségi önkormányzat állította a Megyeháza falán ezt a magyar-lengyel nyelvű emléktáblát.A Józef Wysocki vezette lengyel légió a szolnoki ütközetben is fontos szerepet játszott. Veletek harcoltunk-nem mint zsoldosok, a magyarokhoz intézett felhívásában ezzel a vallomással fejezte be Józef Wysocki magyarországi hadi pályafutását 1849. augusztus 20-án, elhagyva a vérző magyar földet.

Felkeresésével 1849-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Kellner Gyula Pontszám: 20

Kellner Gyula az egyetlen magyar, aki maratoni futásban olimpiai dobogóra. Budapesten született 1871. április 11-én egy régi nyomdász család gyermekeként. Kereskedelmi iskolai tanulmányai alatt kezdett el élénken foglalkozni a sporttal. Birkózott, úszott, kerékpározott, tornázott és súlyt emelt. Eleinte rövidtávfutással és gyaloglással foglalkozott, majd hosszútávfutó lett. Előbb a Magyar Testgyakorlók Köre, majd a Budapesti Torna Club tagja volt. 1896-ban, az athéni olimpián százezer néző előtt a negyedik helyen ért célba, de hamar kiderült, a harmadikként záró görög Belokasz a táv egy részét lecsalva, lesötétített lovaskocsin tette meg. Kellner Gyula később Szolnokra költözött és végül 69 éves korában, 1940. július 28-án vitte el a szíves a legendás maratoni futót. Utca van elnevezve róla a városban, sírja pedig a református temetőben van.

Felkeresésével 1896-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

A szolnoki vitorlázórepülés Pontszám: 20

1935 nyarán, a Városháza garázsában építette meg Kubik János szolnoki asztalosmester - id. Rubik Ernő, a később világhírűvé vált repülőgép-tervező szakmai irányításával - az első motor nélküli sportgépet, az Imrét. Az ezüstre festett légi madarat július 20-án, kocsin szállították ki a szandai rétre. Az akkor már oktatói bizonyítvánnyal rendelkező Lovas István emelkedett fel vele több start-próba után, 100 m magasságot érve el, egy percig tartózkodva a levegőben. A vitorlázó oktatás is hamarosan elindult, bár rögtön tragédiába torkolott, Lovas István gépével a Szolnok-szandai repülősport első áldozata lett. Az első hangár 1938-ban épült meg a réten, 1940-ben felépült a Holt-Tisza partján a repülőkiképző-iskola épülete. A II. világháború azonban katonai hadszintérré változtatta a rétet, majd 1946. október 27-én megalakult a Szolnok Megyei Repülő Egyesület. 1985-ben, a szolnoki sportrepülés 50. évfordulója alkalmából nagyszabású vitorlázórepülő versenyt rendeznek, amikor is emlékművet állítottak az 50 éves szolnoki vitorlázórepülés emlékére.

Felkeresésével 1935-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tiszai hajósok emlékműve Pontszám: 20

1979-ben avatták fel Lajos József szobrász művész Tiszai hajósok emlékműve elnevezésű kő domborművét. A dombormű több hétköznapi életképet formál meg a tiszai hajózással kapcsolatos emberek életéből. Tutajosok, kubikusok rakodók, szállítók jelennek meg a domborműveken.

Felkeresésével 1979-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

A 68-as gyalogezred Pontszám: 20

A császári és királyi 68-as számú jászkun gyalogezredet az 1859. december 27-én megjelent haderőreform keretén belül hozták létre. Az ezred Szolnokon állomásozott 1860-tól a régi vár területén, majd 1894-től az újonnan épült, vasúthoz közeli laktanyában. Az 1866-os königgrätzi csatát követően a 68-as gyalogezred katonái részt vettek az 1878-as boszniai hadjáratban, valamint az első világháborúban is. Az ezred tisztjei elesett bajtársai emlékére állítottak emlékművet Szolnokon 1872-ben. Az obeliszk a Kossuth tér 1960-as átalakítása okán került mai helyére az Eötvös térre.

Felkeresésével 1866-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Eötvös téri víztorony Pontszám: 20

Magától értetődően a város vízellátásában ősidők óta a Tisza játszotta a főszerepet. A Tisza vizét az 1900-as évekig még közvetlenül itta Szolnok lakossága. Az 1890-es évek kolera- és tífuszjárványai a város vezetőit cselekvésre sarkallták. 1909-ben, az akkori Vásártéren kezdték az építkezést és már 1910-ben átadták. 1910 tavaszára a városban kiépült 28,5 km hosszúságú vezeték hálózattal indult meg a város vízellátása. Több mint 60 évig volt a város szolgálatában a 36 méter magas, 600 köbméteres tározóval rendelkező épület, melynek tetején 1924 és 1932 közt tűzoltók figyelőállása is volt.A II. világháború a tornyot sem kímélte, a város vízhálózatával együtt megsérült. 1956-ban felújították, majd ezután még az 1970-es évekig működött, az épülő toronyházak vízellátását már nem tudta ellátni, végleg bezárták.

Felkeresésével 1910-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

A szolnoki papírgyártás Pontszám: 20

1935. szeptember 5-i napilapok adták hírül, a Szolnoki Papírgyár telepítésének elhatározását, ami 1936. július 7-én megkezdte a egyetlen papírgéppel a termelést. A gazdasági nehézségek miatt azonban a gyár le is állt a működéssel. 1940-ben viszont újból üzembe helyezik az üzemet ekkor már két papírgéppel, de a világháború 1944-ben ismét 1 éves leállásra kényszerítette a gyárat. 1954-ben fontos szolnoki beruházása a szalmacellulóz gyár felépítése volt, ami 1971-ig üzemelt. Az 1981-ben indult korának egyik legkorszerűbb papírgyártó gépsora került Szolnokra, ezzel egyidejűleg a gyár a város egyik legnagyobb foglalkoztatója lett. Legmagasabb termelést a gyárban a nyolcvanas évek végén értek el. A rendszerváltás, a szovjet felvevő piac összeomlása, és a hazai piac hirtelen megnyitása annak ellenére tette tönkre a papírgyárat, hogy a papírfogyasztás egyre csak nőtt. 2008-ban állt le végleg a papírgyártás a gyárban.

Felkeresésével 1936-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

A szolnoki mezőgazdasági gépgyártás Pontszám: 20

A Mezőgép története 1949-ig nyúlik vissza. Ekkor alapították Szolnokon a Fazekas Rudolf-féle lakatosműhelyből a cég elődjét. A gépállomásból először gépjavító vállalat lett, majd 1976-ban, több más egykori gépállomás egyesüléséből - közöttük volt a tószegi, a szolnoki Besenyszögi úti gépállomás - az Egri Mezőgép Vállalat és a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Törökszentmiklósi Gyárának összevonásából jött létre a Szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. Sorra kerültek kifejlesztésre a saját terméknek minősülő rendsodrók, szárzúzók, felszedő kocsik, felszedő adapterek és a különféle szárító berendezések.

Felkeresésével 1976-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tomi mosópor Hibásnak jelölve. Pontszám: 20

Az országos hírű és több termékdíjas mosóporcsalád a TOMI mosószer gyártását a Tiszamenti Vegyiművekben kezdték meg 1969-ben. A hazai igényeknek megfelelő optimális mosószer receptúrát a vállalat kutatólaboratóriuma dolgozta ki. 1992 novemberében tulajdonos váltás törtét, aki folytatta az ismert magyar mosóporcsalád, a TOMI gyártását, valamint megkezdte a Henkel saját márkájú mosóporainak szolnoki előállítását is. 2006-ban azonban bezárta a mosóporgyártó üzemét.

Felkeresésével 1969-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tiszamenti Vegyiművek Hibásnak jelölve. Pontszám: 20

A Tiszamenti Vegyiművek (TVM) Szolnok városában 1951-ben jött létre a környék vegyipari termelésének fellendítésére. Szolnok szocialista iparosításának első legfontosabb beruházása a nehézvegyipar fejlesztésének keretében a kénsavgyár felépítése volt. A gyár fő célja a műtrágya gyártásához szükséges szuperfoszfát előállítása volt, amellyel amellyel elsősorban az ország keleti és északkeleti tájainak szikes talajait tervezték feljavítani. A nyersanyag beszerzésénél is külföldi partnerekre szorult, a nagy mennyiségű nyersanyag és késztermék szállítására mind a város vasúti csomópontja, mind a hajózható tiszai vízi út kiválóan alkalmasnak látszott. A kénsavgyártás indult el elsőként a gyárban amire épült a műtrágya-üzem, majd az évek múlásával mosószerüzem, porfestéküzem üzemrész kezdte meg a termelést. A gyárhoz lakótelep is épült, kiegészülve a kultúrházzal. Érdemes megemlíteni, hogy a gyár égisze alatt alakult meg 1964-ben a szolnoki Híd Színház.

Felkeresésével 1951-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Cukorgyár Pontszám: 20

Szolnok város képviselő testülete 1912. február 20-i rendkívüli közgyűlése egyetértett egy cukorgyár megépítésével, és jóváhagyta, hogy a város földterületet biztosítson az építkezéshez és ehhez pénzügyi eszközt is biztosítson. A gyár 20 hónap alatt épült fel 8,5 millió korona költséggel. 1914-ben őszén indult meg a működése. A gyárépítéssel párhuzamosan a gyár körül mintegy 60 család részére biztosítottak kényelmes lakhatási lehetőséget, a főbb tisztviselők részére 1924-ben villaszerű épületet emeltek. 1923-tól a lakótelepi és környékbéli családok gyermekei számára az egyik épületrészben elemi iskolai tanítás indult hivatásos tanítóval. 1948 áprilisában végrehajtották a teljes államosítást, és így a Szolnoki Cukorgyár is állami vállalattá alakult. Fokozatos fejlesztésekkel az 1990-es évekre a Szolnoki Cukorgyár volt az ország legnagyobb és legmodernebb gyára, amely a belföldi cukorfogyasztás kb. 20%-át adta. Majd a 2000-es évekkel jött a hanyatlás majd a gyár bezárása.

Felkeresésével 1914-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Verseghy Ferenc sírja Pontszám: 20

Verseghy Ferenc szolnoki születésű szerzetes költő és író, a Marseilleise első magyar fordítója volt. 1757. április 3-án született. A magyar felvilágosodás, majd a nemzeti ébredés és a hazafiság egyik első alakja volt. A magyar irodalomban mint lírai és elbeszélő költő, esztéta és mint nyelvész fejtett ki nevezetes munkásságot. A nyelvújítás egyik legnagyobb alakja. Zeneértő, sőt zeneszerző volt, aki tanítását a német versformák elsőbbségéről nemcsak elméletileg, hanem a dalaira szerzett dallamokkal is támogatta. Kiváló énekes volt, és művészi fokon játszott hárfán. Mint ilyen, az egyik első névvel is ismert magyar hárfaművész. A hárfát gyakran alkalmazta verseiben szimbólumként. Kötetnyi dalt szerzett, melyeket kottával könyv alakban jelentetett meg, a zenéről pedig ismeretterjesztő könyvet is írt.

Felkeresésével 1757-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Várkonyi téri toronyház Pontszám: 20

A Várkonyi tér környező lakóházai a hatvanas években indult nagyszabású városfejlesztés eredményeként jöttek létre. A 18 emeletes épület az ország első, lakóházként funkcionáló toronyháza. 1970-ben lett átadva. A tér névadója Várkonyi István, az előző századforduló különös alakja. 1852-ben Cegléden született, de paraszti gyökereit feladva, húszas éveinek végén a fővárosba költözött agrármozgalmai és alföldi kötődése miatt lett a fejlődő Szolnok egyik új terének a névadója. Szolnokon a Kőrösi úti katolikus temetőben van eltemetve.

Felkeresésével 1970-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Járműjavító Vállalat Pontszám: 20

A Szolnoki Járműjavító Magyarország egyik legrégebbi és legnagyobb vasúti járműjavító bázisa. 1847. szeptember 1-én meg is indult a pest-szolnoki vonalon a forgalom. A vasút üzemben tartásának biztosítására Szolnokon 1847-ben fiókműhelyt létesítettek, amely azonban csak kisebb mértékű javításokat tudott eszközölni. 9 évi működés után átadta helyét a ma is fennálló üzem ősének, amelyet a Tiszavidéki Vaspálya Társaság 1856. tavaszán kezdtett építeni a mai műhely területén.A MÁV Műhely már a kezdeti időszakban is mozdony-, személykocsi-, és teherkocsi javítás folyt és folyamatos fejlődésnek indult. A gyár működése sok szolnoki életében ott van egy picit, hiszen a reggeli műszakkezdést és délutáni műszak végét jelző Jármű duda hangját a szél messzire viszi.

Felkeresésével 1856-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Aradi vértanúk emlékműve Pontszám: 20

A zagyvaparti parkban az 1849. október 6-án, az 1848-49-es szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégezett 13 vértanú kopjafája található félkörben sorakozva. A kopjafák által körülvett terület központjában egy fatönk áll, melybe az 1849-es évszámot és a Kossuth-címert faragták be. A fatönk és a kopjafák készítése Fehér Tibor fafaragó népi iparművész nevéhez kötődik, aki Pándi István fafaragó közreműködésével készítette el az alkotásokat.

Felkeresésével 1849-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Ferences gimnázium Pontszám: 20

Az egykori ferences templom és kolostor mellett épült fel a ferences gimnázium. A Templom utcában található klasszicista stílusú iskolaépület Szvitek Márton szolnoki ácsmester munkája. A szabadon álló egyemeletes, alápincézett épület egész magasságán falpillérek futnak fel. Főhomlokzatán 3-3-3 nyílástengellyel, középrizalittal. Az épület főhomlokzatán olvasható latin felirat szövegében FERDINANDI REGIS AVGVSTI FAVORE / CLERI ET POPVLI PIA DOTE EXSVRREXI / SALVTARI IVVENTVTIS INSTITVTIONI (Ferdinánd király őfelsége kegyéből /, az egyház és a nép adományából, / emeltettem az ifjúság üdvös intézetéül.) Az épület 1835 októberében nyílt meg. Az V. és a VI. osztály, 181 növendékkel kezdődött el az oktatás ferences gimnáziumban. A ferencrendi tartományfőnök vállalta, hogy szerzetestanárokkal gondoskodik, a város elöljárósága pedig szavatolta az épület fenntartását és a tanárok fizetésének biztosítását. Az épület a Verseghy Ferenc gimnázium elődje volt. A Kádár-korszakban középiskolai kollégiumként működött. A rendszerváltás óta a Szent Imre Művelődési Háznak ad otthont a hozzáépített színházteremmel együtt.

Felkeresésével 1835-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Pest-Szolnok vasútvonal Pontszám: 20

Pest - Szolnok vasútvonal építését 1845. május 26-án kezdték meg és a vasútvonal és a vonalon lévő összes állomásépület 1847. augusztus 20-ra készült el. 1847. szeptember 1-én adták át, az ország második gőzvontatású vasútvonalaként. A Pestről induló, 16 kocsiból álló szerelvény katonazene és ágyúdörej közepette futott ki a pályaudvarról szeptember 1-én, és 3 óra 15 perc alatt ért a szolnoki indóházhoz. A 99 km hosszú vasútvonal felavatásán István főherceg mellett ott állt a vasúti közlekedés hazai meghonosításának élharcosa, Széchenyi István, valamint Kossuth Lajos is beszédet mondott. A klasszicista stílusban épült szolnoki indóház, még a mai napig is áll a vasútvonal eredeti végállomásán. A vasútvonal hozta el Szolnok fejlődését, ennek hatására az ipar látványos fejlődésnek indult az alföldi városban. Szeptember 1-je így lett részben a vasúti jubileuma és részben a Város napja. A mai vasútállomás aluljáróját kell felkeresnünk, ahol az oldalsó bemutató vitrinekben Szolnoki Vasúti Almárium részeként informálódhatunk Szolnok vasúti történelmével.

Felkeresésével 1847-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szolnok fekete napja Pontszám: 20

1944. június 2-án reggel hét óra körül a Budapest I. Rádió megszakította adását, és légi veszélyre figyelmeztetett. Nyolc óra előtt szólaltak meg a légiriadót jelző szirénák szaggatott hangjai városunkban, Szolnokon. Ezen a napon Szolnokot 130 repülőgép támadta három hullámban, és 870 bombát dobtak le - közölték később hivatalos helyről. Az angolszász bombázókötelék a pályaudvar környékét vette célba és végzett szörnyű pusztítást. Szolnok, mint Közép-Magyarország rendező-pályaudvarral ellátott legfontosabb vasúti csomópontja, a hadműveletben az első helyen szerepelt. Ettől a naptól kezdve, heteken át városszerte éjjel-nappal számítani lehetett újabb és újabb, szövetségesek által végrehajtott légitámadásra. A sorozatos bombázások következtében a városlakók nagy része a környékbeli kisebb településekre menekült. A vármegyeszékhely II. világháború előtti több mint 40 ezres lélekszáma alig négyezer főre csökkent. A bombázások emléktáblája a légoltalmi óvóhely oldalán található.

Felkeresésével 1944-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Városi vízmű Pontszám: 20

Szolnok lakosságának a folyók biztosították élelmük jelentős része mellett ivóvizüket is az 1900-as évekig. A város növekedése, az iparosodás és a folyókba engedett szennyvíz hatására a XX. századra a víz már ivásra alkalmatlanná vált, szükségessé vált más forrás a vízigényre. 1910-ben épült ki a városi vízmű 28,5 km vezetékkel, mely napi 640 m3 vizet szolgáltatott a 420 bekapcsolt ház, s a 30 közkút számára. Az ország harmadik ilyen vízműve volt. Az egyik legfontosabb üzeme a városnak.

Felkeresésével 1910-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Békás szökőkút Pontszám: 20

A Verseghy parkban lévő szökőkút sok-sok szolnoki kisgyerek kedvenc helye lehet évek óta a nyári hónapokban. Szolnok első szökőkútja lehet, építése még 1926-ra tehető, és két ilyen medence is állt régen a parkban. Az 1960-as években átépítésre került a park, utána már csak egy medence maradt és már nem is az eredeti békák lövik a vizet.

Felkeresésével 1926-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

A város magasságjele Pontszám: 20

1888-ban létesítették Nadap község határában azt a szintezési ősjegyet, amihez a tengerszint feletti magasságokat viszonyították. Az ősjegy létesítése után országszerte számos, az alapponthoz képest bemért másodlagos pontokat helyeztek el olyan épületeken, helyeken, amik vélhetően több száz évig fennmaradnak, leginkább templomok és más műemlékek lábazati falában. Eleinte mutatósabb kivitelben készültek, majd egyszerűbb formában. A városban több magasságpont is van, ezek közül ez a legrégibb, ami a Xavéri Szent Ferenc Kápolna lábazatán van és a bejárattól jobbra látható. Kicsit távolabb, szintén az épület jobb oldalában pedig egy újabb, de egyszerűbb mérőjel látható.

Felkeresésével 1888-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Botár Imre Pontszám: 20

Szolnok település- és gazdaságtörténetének legje­lentősebb kutatója. Szolnok települési, népesedési és agrárviszonyai a XVIII. században című könyve 1941-ben jelent meg. Szolnok agrártörténete kézirata mindmáig kiadatlan. Ugyancsak nem került kiadásra a magyarországi unitárius egyház történetét feldolgozó műve sem. Botár Imre 1920-tól 1938-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított a szolnoki Verseghy Gimnáziumban. Emléktáblája a házsor elején van.

Felkeresésével 1920-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Kisgyep városrész Pontszám: 20

Szolnok egyik legelmaradottabb területe volt, itt éltek a legszegényebbek és a talajvíz is magas volt. Ez utóbbinak az az oka, hogy a 19. században még egy összefüggő tó volt a területen. 1857-ben a Szolnok-Debrecen vasútvonal vágja el a területet a várostól. Az 1944. június 2-i szőnyegbombázás szinte teljesen letarolta a városrészt. Az 1971-ben megkezdődött városbővítés teljesen átalakította a városrész egy részét, a területet feltöltötték és betonerdő nőtt ki villámgyorsan a vályogházak helyén.

Felkeresésével 1857-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Vízkivételi mű Pontszám: 20

A vízigény folyamatos növekedése mellett a Tisza víminőségének romlása tette szükségessé egy új vízmű létesítését. 1972-ben kezdődött meg a Mélyépítési Tervezési Vállalat tervei alapján a jelenleg is működő tisztítómű és vízkivételi mű építése. Az új víztisztító mű átadására 1978-ban került sor, kapacitása 48.000. m3/nap volt, mely az 1968-as vízfogyasztás háromszorosát jelentette. Átadtak továbbá egy vegyszer előkészítő és egy vegyszerbekeverő épületet, két derítőt és egy szűrőgépházat 9 db homokszűrővel.

Felkeresésével 1978-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szent Orbán templom Pontszám: 20

A Krúdy Gyula utcában álló templom 1911-ben közadakozásból épült melynek szorgalmazója Kősössy Lajos szőlőbizottsági elnök volt, Árva Ferenc szolnoki ferences plébános helynökkel együtt. Az építkezést Pápay Antal jóhírű szolnoki építész, valamint Majláth Gyula szőlői és Dusek Ferenc szolnoki asztalosok végezték. Az oltárkép Szent Orbánt ábrázolja szőlőfürtökkel. A templom előtt áll Szent Orbán szobra ami még 1902-ben készült és eredetileg kissé távolabb, a mai Kiss János utcában állt. Figyelemre méltó a kerítés is. Egyik elemén a készítőjének neve, Tóth István épület és műlakatos felirat látható.

Felkeresésével 1911-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tiszaparti sétány Pontszám: 20

A ma már részben Béres József nevét viselő sétányt az 1932-es árvíz után kezdték kialakítani, miután megerősítették és megemelték a gátat, illetve már kész volt a megyeháza mögötti - akkori nevén, dr. Tóth Tamás - park és a Tisza szálló is. A sétány része volt a Ferenc József rakpartnak, ami korábbi funkcióját elvesztette, miután nagymértékben lecsökkent a folyami szállítás. A ma látott formáját a 2000-es évek áradásai után alakították ki.

Felkeresésével 1932-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Malomzug malma Pontszám: 20

Az első vízimalmot Tassy Ferenc a kamara harmincadosa (mai szóval vámtisztviselő) építette 1687 után, azt követően, hogy Lipót császár kinevezte a visszafoglalt város tisztviselőjének. Ez a szép vízimalom a Rákóczi-szabadságharc alatt elpusztult. Így hát rövidesen újjáépítették, 1721-ben már készen állt a négy kővel dolgozó vízimalom a Zagyván. Ezután közel egy évszázadig dolgozott, újjáépítésére 1811-ben került sor. A szolnoki csatát még biztosan megélte az őrlőszerkezet, mert a Ferences rendház naplója leírta, hogy a menekülő császáriakat a város Zagyva-malmáig üldözték a magyarok. A legenda szerint a tizenkilencedik század második felében a város tulajdonába került, de ekkor már alig hozott hasznot a megépülő gőzmalom miatt. Aztán szép lassan az enyészetté lett. Lebontásának ideje nem ismert, ma már pedig csak egy elnevezés utal létezésére. Rajzok Szolnok város múltjából című könyvben van idézve Dr. Vörös István, egykori gimnáziumi tanár írása a malomról:Az egykori híres, szép Zagyva-malmot is a nagy szárazságtette tönkre. A város kezelésében nem ment jól, bérlői egymásután tönkrementek, a gőzmalom üzembe helyezése óta bérlője sem akadt, úgyhogy 1873-ban árverésen, a kikiáltási ár feléért,potom 335 Ft-ért adta el a város.

Felkeresésével 1687-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Közéleti parcella Pontszám: 30

A Közéleti Sírkert temetőrészen a közelmúltban elhunyt nevesebb szolnoki személyek nyughelyei találhatók. Ide lett eltemetve többek között: Hollóy Tamás (a Szolnoki Dózsa-Közgép vízilabda-csapatának klubigazgatója),Csepeli Lajos (a Coop Hungary Zrt. elnöke, a Coop-Szolnok Zrt. vezérigazgatója volt), Szurmay Ernő (a Verseghy Ferenc Könyvtár egykori igazgatója, irodalomtörténész),Simon Ferenc (szobrászművész, rengeteg alkotást készített a városba), Kukri Béla (a Szolnok Városi Tanács elnöke volt, Szolnok város 900 éves évfordulójának megünneplésekor kiemelkedő szerepe volt), Dr. Szabó László (néprajztudós, a társadalomnéprajz úttörője), Dr. Karsay Koppány (a Hetényi Géza Kórház neurológiai osztályának egykori vezettője), Tabák Lajos (fotóművész, a magyar szociofotográfia megteremtője), Kaposvári Gyula (tanár, megyei múzeumigazgató, kutató), Dr. Nánási Illés (a szolnoki törvényszék elnöke volt), Mozsonyi Albert (táncművész, táncpedagógus), Kovács Mihály (néptáncpedagógus, a Tisza Táncegyüttes Művészeti Egyesület alapítója, a Szolnok-Yuza testvérvárosi kapcsolat éltetője, Szolnok díszpolgára)

Felkeresésével xx. századba repülhetünk vissza. 30 pont gyűjthető.

 

Hild Viktor síremléke Pontszám: 30

Közéleti parcella szomszédságában áll Hild Viktor síremléke. Hild Viktor, a régész, történész és hírlapíró 1929. április 14-én hunyt el Szolnokon. 1902-ben a megyeszékhelyre jött, ahol Szolnoki Lapok címen indít újságot, nevének feltüntetése nélkül. Lelkesen harcol egy, a megyeszékhelyen létesítendő múzeumért. 1913-ban a Független Lap című újság szerkesztője lesz. Élete utolsó évtizedében a vármegye levéltárosaként tevékenykedett.

Felkeresésével 1855-be repülhetünk vissza. 30 pont gyűjthető.

 

Szolnoki Scheftsik család sírboltja Pontszám: 20

Scheftsik István a szlovákiai Námesztón született 1829-ben. Kereskedőcsaládból származott. 1851-ben gyógyszerész oklevelet szerzett. Előbb Mezőtúron, majd 1852-től Szolnokon gyógyszerészként működött. Két ízben viselte a város polgármesteri tisztségét. Elemi iskolák, a megyeháza építésében kiemelkedő szerepet töltött be, a városháza építéséhez téglát a Scheftsik téglagyár ingyen szállította. 1891-ben a későbbi papírgyár helyén felépíttette az ország második legnagyobb vidéki malmát, a Hungária Gőzmalmot, amelynek lisztjével a párizsi világkiállításon nagydíjat szerzett. Idős korában a katolikus autonómia mozgalom egyik szervezője volt, melynek célja a katolikus iskolahálózat bővítésére, önálló katolikus egyetem létrehozására irányult. A kiemelkedő képességekkel megáldott polgármestert kortársai megbecsülésük jeléül a város atyjának nevezték. Egykori földbirtoka a Zagyvától keletre feküdt, ezért a területet a helyi szóhasználatban ma is Scheftsik-telepnek nevezik. 1900-ben halt meg.

Felkeresésével 1829-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

1849. március 5-i csata áldozatainak emlékműve Pontszám: 30

Az 1849. március 5-én vívott győztes szolnoki csatában elesett honvédek sírja sokáig jeltelenül állt. A szabadságharcunk eltiprása utáni években szó sem lehetett nyilvános tiszteletadásról, különösen nem díszes síremlék állításáról. Sokáig csak a temetésen részt vevő polgárok, s a csatát végig küzdő honvédek emlékezetében élt, hogy hőseink számára a régi temetőben, az árokhoz közel ástak három mély sírgödröt. 1898. február 26-án került sor az exhumálásra. A szabadságharc 50. évfordulóján avatták fel a 47 névtelen hős tiszteletére állított szürke gránit obeliszket, amelyre a következő sorokat vésték: Csatájuk a védelmezett népjog csatája volt, melyet szent jog, szent kötés ellen zsarnok tiport. Az obeliszk ma is ott áll, eredeti helyén. Szemben az emlékhellyel a - Franciaországnak köztársasági elnököt adó - Sárközy család síremléke látható.

Felkeresésével 1849-be repülhetünk vissza. 30 pont gyűjthető.

 

Első és második világháborús emlékhely Pontszám: 20

Hazánk második legnagyobb német katonatemetője a szolnoki. A katonatemető eredete az I. világháborúig vezethető vissza. 1914 és 1918 között, majd 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején 760 magyar hősi halottat temettek ide. Már 1915-ben felállítottak egy obeliszket. Ennek helyén áll az az 1831-ben készült kő feszület, melyet 1924-ben helyeztek át ide. 1929-ben új emlékművet állítottak. Martinelli Jenő szobrászművész 7 obeliszket készített, melyek tetején turul-szobrok álltak. (Ez már régen tönkrement.) 2003-ban az önkormányzat és tíz nemzet nagykövetségei, katonai hagyományőrző szervezetei közösen tíz gránittömböt emeltek a szolnoki kórházban, a sebesültszállító vonatokon elhunyt cseh, horvát, lengyel, magyar, német, olasz, orosz, osztrák, román és szerb katonák emlékére. Itt nyugszik 200, a kolera- és spanyolnátha járvány következtében meghalt első világháborús orosz hadifogoly is, kiknek tiszteletére kettős kereszttel jelölt, cirill- és latin betűs felirattal ellátott obeliszket állítottak 1918-ban. Felirata: Megemlékezésül a magyar földben örökké nyugvó bajtársainknak, akik utolsó óráikban is szeretettel gondoltak hazájukra. Az orosz honfitársak. Szolnok 1914-1918. (Most felújítva áll a régi helye közelében.) A második világégés idején 1246 német katona holttestét hantolták el itt. Ugyanitt nyugszik 92 magyar katona földi maradványa is. Rájuk emlékeztet az 1949-ben emelt turulos oszlop, tövében az elesett fiait gyászoló, koszorút elhelyező öregember szobrával. A hét kőkockából kialakított obeliszk tetején a Martinelli-féle emlékmű megmaradt turulja, mellette pedig az egykori Kossuth téri Horthy István-szobor mellékalakja, Vastagh György alkotása áll.

Felkeresésével 1914-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Művésztelep Pontszám: 20

A Zagyva, a Tabán és az alföldi élet szépsége sok embert magával ragadott, és alkotómunkáiknak köszönhetően sok jelentős, világhíres alkotás született Szolnokról. Egy osztrák festő, August von Pettenkofen fedezte fel Szolnokot a művészet számára. Pettenkofen az 1848-49-es szabadságharc idején -mint hadifestő- járt ezen a vidéken, majd több éven keresztül vissza is járt, és vitte hírül az alföldi táj, az itt élő emberek szépségét. 1899-ben néhány itt dolgozó művész: Bihari Sándor, Boruth Andor, Fényes Adolf, Hegedűs László, Katona Nándor, Kernstok Károly, Mednyánszky László, Mihalik Dániel, Olgyay Ferenc, Pongrácz Károly és Vaszary János fordultak a Kultuszminisztériumhoz, hogy segítsék őket a szolnoki művésztelep megalakításában. A későbbiekben Müller Adolf, Mednyánszky László, Vidovszky Béla, Zádor István és Gácsi Mihály sok szép tabáni házat, utcarészletet megörökített. A művésztelepen lévő bástya nem a vár maradványa, a művésztelep lakóinak kezdeményezésére épült.

Felkeresésével 1899-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Pólya Tibor síremléke Pontszám: 20

Pólya Tibor festő, karikaturista, grafikus, a szolnoki művésztelep egyik vezetője, 1886. április 25-én született Szolnokon. Iskoláit Szolnokon, Budapesten és Münchenbe végezte. Első rajzai a német Fliegende Blätter élclap hasábjain jelentek meg. Hamarosan több lapnak is dolgozott Németországban. Idővel visszatért Magyarországra, kezdetben Szolnokon működött, majd a kecskeméti művésztelep 1912-1919 tagja lett, később Budapestre került. Az általa oly kedves irányzat, a neoimpresszionizmus Párizsba csalta, ahol kipróbálta önmagát többféle - ott megismert - irányzat vizuális rendezőelveit gyakorolva. A szabad párizsi életnek a háború vetett véget. Mint ellenséges ország lakója el kellett hagynia a francia fővárost. Munkássága széles kört ölelt fel. Tájkép, portrék, alföldi zsánerképek, aktfestményei mellett állandó alkotótársa számos akkori magyar élclapnak karikatúráival. Készített rézkarcokat, dolgozott a színház világának: díszleteket tervezett és festett, csinált falfestményt, rengeteg könyvillusztráció fűződik nevéhez és készített litográfiai lapokat. Rendszeresen jelentek meg rajzai az akkori nagy lapok hasábjain. Számos jelentős kiállításon állított ki. Az 1930-as években a szolnoki művésztelep egyik vezéralakjaként felbecsülhetetlen szerepet játszott a város kulturális életében, de még idegenforgalma fellendítésében is. Szolnok, 1937. november 29-én halt meg.

Felkeresésével 1886-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Hubay Ferenc sírhelye Pontszám: 20

Szolnok polgármestere volt 1874-76 és 1885-90 között. 1817. április 5-én született. Egyik alapítója és presbitere volt a szolnoki református gyülekezetnek. Hubay Ferenc, Horánszky Nándor országgyűlési képviselővel együtt nagyon sokat fáradozott annak érdekében, hogy a megyerendszer területi átalakulása folyamán Szolnok legyen az új megyeszékhely. Második polgármesteri ciklusa alatt épült a tiszai vasúti vashíd, a főgimnázium és az ipartestület épülete. Közel negyven éven át állt a város szolgálatában, mindig előítéletektől mentesen dolgozott. Szolnokon, 1890. június 29-én halt meg.

Felkeresésével 1817-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Nemzeti szálló Pontszám: 20

Fodor (Fischbein) Dániel üzletember álmodta és valósította meg azt a szállodát, kávéházat és éttermet, amely Szolnok egyik legszebb és legforgalmasabb szórakozó helyévé vált a XX. század elejére. A zártsorú beépítésben, utcavonalon álló, kétemeletes, négyszögű udvart körbezáró, téglaarchitektúrás épület 1895-ben készült el. Kocsis Lajos aradi építész impozáns szállodát tervezett: Utcai homlokzatán timpanonnal lezárt közép rizalitban bejárat, acélszerkezetű elő tetővel, a második emeleten erkéllyel. A homlokzat két szélén íves oromzattal záródó oldalrizalit, az első emeleten erkélyekkel.

Felkeresésével 1895-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Belvárosi templom Pontszám: 20

Szolnok egyik legrégibb műemléke a Tisza-parton álló Belvárosi Plébániatemplom (volt ferences templom és rendház épülete). A barokk stílusú katolikus templom Giovanni Battista Carlone egri építész tervei szerint épült 1723-1757 között. A templom mai végleges formáját a XIX. században nyerte el. A főkapu felett található Szentháromság szoborcsoport 1757-ben került a helyére. A négy boltszakaszos templomhajó mellékoltárai is figyelemre méltók, legtöbbjét a céhek ajándékából emelték, ezért szerepelnek rajta díszként a céhjelvények is. Falait díszes freskók, stációképek díszítik. Különlegesen szép gazdagon díszített barokk szószéke. A templom tornyának teteje jelenleg felújítás alatt áll. A templom keleti oldalán (Szigony utca) az udvaron megtekinthető kívülről. A templomról és környékéről rengeteg érdekes információ található a tér felállított Szolnoki Múlt Tár táblákon.

Felkeresésével 1723-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Zsinagóga Pontszám: 20

Az 1899. augusztus 29-én felszentelt templom Baumhorn Lipót, az Európa-szerte ismert építész tervei alapján készült, amelyben az eklektikus vonások szecessziós hatásokkal keverednek. A zsinagóga a szolnoki izraelita hitélet központjaként működött a negyvenes évekig, majd a háborút követően állaga megromlott, a megfogyatkozott, elszegényedett hitközség képtelen volt a helyreállítására. Vásárlás útján 1965-ben került Szolnok város tulajdonába, ezután az épület felújításra került 1972-ben. Újjáépítése után a zsinagógát a város vezetése a Damjanich János Múzeum kezelésébe adta. Ezzel Szolnoki Galéria néven, kizárólag kulturális-művészeti profillal megkezdte működését az ország egyik legszebb kiállítóhelyisége.

Felkeresésével 1899-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Református templom Pontszám: 20

Az 1880-as évek végén vetődött fel a gondolat, hogy a református gyülekezet templomot építsen, a korábbi kis imaház helyett. A város önkormányzata - a millenniumi készülődések, a korban divatos városrendezések okán - támogatta a templomépítést a hozzá szükséges telek adományozásával. Az alapkövet 1893 őszén tették le és a következő év karácsonyára már készen is állt. Tervezője a főként evangélikus templomokat tervező Sztéhlo Ottó, építőmestere az aradi Kocsis Lajos volt. A neogót, vörös tégla burkolatú épület igen különös, egyedi megjelenésű. A református templomépítészetben ritka, de az evangélikusoknál viszont gyakran megfigyelhető, erődszerű kiképzés több helyen is megjelenik a templomon. Alaprajza ötszög, s ez az életet jelképezi. Ugyanerre a formára felelnek rá a templom berendezési tárgyai, az Úr asztala és a fenyőfából készített, díszesen faragott szószék is. A bejárat felett látható az orgona, melyet Angster József pécsi mester készített 1894-ben. Három tornya közül a legmagasabb a harangház feletti, kakasos dísztorony, amely önmagában 12 méter, a templom padlójától a kakas csúcsáig 28 méter.

Felkeresésével 1894-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Verseghy Ferenc Gimnázium Pontszám: 20

A Verseghy Ferenc Gimnázium az 1831-ben alapított egykori ferences gimnázium utóda. Az egykori sóházak területén lévő telekre, - amelyet a város 1882-ben vásárolt meg - épült fel 1888-ban az államosított (1887-ben) Főgimnázium. A késő eklektikus stílusú, H alaprajzú, egyemeletes, oszlopos, timpanonos főbejáratú épületet Benkó Károly budapesti építész tervei szerint Jiraszek Nándor és Krausz Lipót építési vállalkozók építették fel. Az iskola 1922 óta viseli a város híres szülöttének, a nyelvújító, költő Verseghy Ferencnek a nevét. A II. világháború miatt 1944-ben az iskolában a tanítást felfüggesztették, az épületet a német katonaság vette igénybe, később a szovjet parancsnokság költözött az épületbe. 1945 áprilisában a diákok visszakapták az épületet, a végzősök már itt ballagtak. 1946-51 között működött az intézményben a Mészáros Lőrinc Népi Kollégium, amely sok vidéki gyermek számára biztosított tanulási lehetőséget. 1952-ben az iskola nevét a görög kommunista mozgalom jelentős alakjáról Nikosz Beloiannisz Gimnáziumra változtatták, miután a Verseghy Ferenc Gimnázium nevet csak 1955-ben vehette fel újra. A gimnázium előtt 2004 áprilisában elhelyezték Pogány Gábor Benő szobrászművész Verseghy domborművét.

Felkeresésével 1888-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szigligeti Színház Pontszám: 20

A szolnoki Szigligeti Színház hosszú múltra tekint vissza. Az első színielőadás 1822-ig nyúlik vissza, melyet egy pajtában tartottak. A pajtát faszínház, majd 1894-től kőszínház váltotta fel. Az épület később csendőrlaktanya lett, így a színtársulat ismét bemutató helyszín nélkül maradt. Egy állandó bemutatóhelyszín szüksége hívta életre azt az új - szecessziós és modern építészeti jegyeket is mutató - épületet, amelyet 1912-ben Spiegel Frigyes és Englert Károly budapesti építészek tervei alapján, Bede Antal szolnoki építész vezetésével építettek föl. A felavatásra 1912. április 20-án került sor. A kőszínházat az évek során többször átalakították és felújították, így valósulhatott meg az a műszaki megoldás is, aminek köszönhetően a fűtést az épület szomszédságában álló Tisza Szálló 54°C-os termálvízével oldották meg. A kor műszaki színvonalát meghaladó fejlesztések ellenére az épületet 1989-ben életveszélyessé nyilvánították. Az épületet Siklós Mária és Schinagl Gábor tervei alapján építették újjá, az átadásra 1990. április 11-én került sor. A színház Szigligeti Ede drámaíró nevét 1954-ben vette fel, amikor önállósult.

Felkeresésével 1912-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tisza Szálló és gyógyfürdő Pontszám: 20

A város idegenforgalmi életében az 1925-ös esztendő volt a legjelentősebb és egyben fordulópont. Ebben az évben került napirendre a Tisza part rendezése, amihez a terveket Zombory Lajos festőművész készítette. A Horthy-korszak városrendezési törekvéseinek sikeres megvalósulása az 1926-ban megépült, versailles-i stílusú park végig a Tisza partján, majd a Peyer-kölcsön igénybevételével az 1928-ban épült Tisza Szálló és Gyógyfürdő épülettömbje. Magát az épületet és a gyógyfürdőt Hegedűs Ármin okleveles építész tervezte neobarokk stílusban. A kivitelezést Dömény, Ehrich és Bede építési vállalkozók végezték. A gyógyfürdőhöz termálvíz kellett, így Pávai Vajna Ferenc geológust bízták meg a munkálatokkal és a város nagy örömére 56 °C-os termálvíz szökött fel a 950 m-re mélyített kútból. A Tiszaparti sétány mellett álló Szolnoki Múlt-Tár információs táblán bővebben olvasható még a szállóról

Felkeresésével 1928-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szolnoki Törvényszék Pontszám: 20

Az országgyűlés az 1885. évben megszavazta a jászkun törvényszékeknek (bíróság és ügyészség) Szolnokra való áthelyezését, amely átmenetileg (önálló épület nem lévén) a Régi posta (ma Varga Katalin Gimnázium) épületében kapott helyet. 1893-ban elkészült a három utcára néző új törvényszéki palota Az eklektikus stílusú, egyemeletes épület főhomlokzatát a sarkokon egy-egy kiugró falsík és középen négy dóroszlopon álló baluszteres, bábkorlátos erkély tagolja. Vágner Gyula építész tervei alapján Székely és Fischer művezetők, valamint Jiraszek Nándor és Krausz Lipót építési vállalkozók építették fel. A második emelet ráépítését 1924-ben a bíróság megnövekedett terhei tették szükségessé. A bővítés a szép épület karakteréhez pontosan igazodott. Az egykori törvényszék épületében 1952-1957 között a Szegedről áthelyezett Közlekedési Műszaki Egyetem működött, majd Pestre költözött.

Felkeresésével 1893-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Varga Katalin Gimnázium Pontszám: 20

1856-ban építtette Obermayer Lajos ácsmester a neoklasszicista jellegű lakóházat, amit később Hubay Ferenc vásárolt meg 1860-ban. 1885-től törvényszék működött benne, később 1893 és 1932 között posta. Az eredetileg L alaprajzú, kétemeletes, alápincézett, zárt sorú beépítésű sarokháznál utólag a tetőtér is beépítésre került, valamint az új szárny megépítésével csonka U alaprajzúvá vált. Az új szárnyat 1989-ben építették, melyben újabb tantermek, egy ebédlő, egy előtér, egy zsibongó kapott helyet, és a belső díszudvar is kibővülhetett. A szolnoki m. kir. állami leánylíceum alapításáról 1930. július 4-én döntött a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. Ez volt a második női középiskola Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Az intézmény 1932-ben költözött az épületbe, melyet akkoriban ideiglenes otthonának szántak. Kezdetben az épület csak egy részét alakították át az iskola számára, míg a többi részében lakók, illetve zeneiskola, óvoda és fúvószenekar volt elhelyezve. Csak 1935. augusztus 1-jétől adták át a középiskolának a teljes épületet.

Felkeresésével 1856-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Zombory Lajos síremléke Pontszám: 20

Építész és festő. Szegeden,1867. január 9-én született. Pályáját építési rajzolóként kezdte. Szolnokra költözve a Szolnoki Művésztelep egyik vezető mestere lett. A nyaranta lelátogató képzőművészeti főiskolások számára állatrajzot oktatott. 1908-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1917-ben az Ernst Múzeumban, 1922-ben a Belvederében, 1930-ban a Műcsarnokban rendezett gyűjteményes kiállításokat. Több műve található a Magyar Nemzeti Galériában. Szolnokon 1933. november 18-án halt meg.

Felkeresésével 1867-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Búsuló juhász Pontszám: 30

Szolnok egyik eldugottabb szobra ifj. Vastagh György 1944-ben készült alkotása eredetileg Szolnok főterén állt. A hősi halált halt Horthy István pilóta főhadnagy emlékére készült emlékmű része volt. 1949-ben került át a II. világháborús katonatemetőbe, ahol a turulmadaras emlékmű része lett. A szűrt viselő öregember kb. 3,5 méteres kő szobrát, amelyet a szolnoki köznyelv csak búsuló juhász néven emleget.

Felkeresésével 1944-be repülhetünk vissza. 30 pont gyűjthető.

 

Cukorgyári gettó emléktábla Pontszám: 20

Az egykori Szolnoki Cukorgyár bejárati épületénél 2004. június 27-én leplezték le azt a fekete márvány táblát, amit az 1944-ben ide hurcolt, majd náci haláltáborokba deportált zsidók emlékére helyeztek el. Szolnokon a cukorgyár volt a helyből és környékből deportált zsidók gyűjtőtábora, mielőtt bevagonírozták őket. A négy-ötszáz idénymunkásra méretezett szálláshelyre 4700 embert zsúfoltak össze, ahol tíz-tizenkét napot kellett szörnyű körülmények között eltölteniük, a döntő többségnek a szabad ég alatt. Szolnokról két vonat indult a deportált zsidókkal. Az egyik Strasshofba, a másik Auschwitz-Birkenauba.

Felkeresésével 1944-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Vasmacskák a városban Pontszám: 20

Három hajóhorgony is van kihelyezve a városban. Bizonyára sokak ismernek legalább egyet, és talán a Közúti Tisza-híd mellett lévő Vízig feliratú a legismertebb. Ez a legnagyobb is egyben. Még egy ismert van a Tiszaparton, a Tiszaparti Gimnázium sarkánál, egy Tiszai uszály horgony, amit a Hadkiegészítő Parancsnokság állított ki 2002-ben. De van még egy a Tiszaligetben is, a Szolnoki Búvár SE. székháza előtt. Ezt keressük fel a pontgyűjtésben. A vasmacska történetéről Vámosi Antaltól tudtuk meg, hogy egy Dunában elsüllyedt pakuraszállító gőzhajtású uszály vasmacskája, aminek 1998-as kiemelésénél a Búvár egyesület is dolgozott.

Felkeresésével XIX. századba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Hetényi Géza szobra Pontszám: 20

A Szolnok Megyei Tanács Kórháza 1971. október 8-án vette fel a kiváló belgyógyász nevét. A névadóval egyszerre leplezték Hetényi Géza mellszobrát, Simon Ferenc alkotását a kórház udvarán.

Felkeresésével 1971-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Konstantin püspök szobra Pontszám: 20

A Baross és Konstantin utca sarkán iskolaépület áll. Schuster Konstantint 1886-ban választották váci püspökké. Nagylelkűségének volt köszönhető, hogy 1893-ban megnyílt a szolnoki Baross utcában, a később róla elnevezett iskola. Élettörténetéből kiderül, hogy 1890-ben bérmaúton járt Szolnokon, és elkeserítette az itteni iskolák zsúfoltsága. Ami részben annak volt köszönhető, hogy az 1868-as, Eötvös-féle népiskolai törvény miatt már minden gyereknek iskolába kellett járnia, illetve a kiegyezést követően Szolnok lakossága gyors ütemben növekedett. A nagylelkű püspöknek Szolnok városa egy szoborral kívánta kifejezni a háláját, amit még életében, 1898. december 10-én avattak fel az iskolaépület saroktornya alatt.

Felkeresésével 1898-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Baumhorn Lipót szobra Pontszám: 20

A világ egyetlen Baumhorn Lipótot ábrázoló szobra Szolnokon áll, holott a magyar zsinagógaépítészet legkiemelkedőbb alakjaként tartják számon, templomai pedig szerte az egykori Monarchia területén megtalálhatóak. A szolnoki zsinagóga tervezésének jogát 1897. április 22-én kapta meg a hitközségtől. Simon Ferenc szobrászművész készítette el a tervező szobrát 2004-ben.

Felkeresésével 1897-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója Pontszám: 20

Az egykori Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója a Kolozsvári úton, a buszpályaudvar mögött áll üresen, elhagyatva. Szolnokon 1953. augusztus 9-én indult el a Magyar Rádió adásainak első sugárzása, akkor még a mai Mária utcai épületből. 1955-ben készült el ez az épület, aminek hamarosan történelmi szerep jutott, mert az 1956-os forradalom leverésének részeként itt játszották be országos szinten a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulását hanganyagról. A Szolnoki Stúdió fontos szerepet játszott a helyi tájékoztatásban, a rendszerváltás után már napi 3,5-4 órában voltak hallhatók műsorok. Kiváló adottságai miatt színházi és zenei felvételek is készültek a stúdióban. A Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának bezárásáról 2007-ben született döntés, az utolsó adásnap pedig az év június 3-án volt.

Felkeresésével 1953-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szolnoki ötvenhatos emlékhely Pontszám: 20

Az ország egyik első 1956-os emlékhelyét 1989 őszén kezdték el kialakítani a kopjafa és az eltaposott barikádot szimbolizáló kőhalom állításával. A park 2008-ban egy újjabb domborművel gyarapodott a park, egy andezit szikladarabbal, amin egy korabeli fotó alapján ábrázolják az 1956. október 25-én a MÁV Járműjavító felvonuló dolgozóit.

Felkeresésével 1956-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Galaxis térplasztika Pontszám: 20

1975 óta díszíti a teret a szolnoki MÁV pályaudvar előtt az un. Galaxis névre hallgató térplasztika. A szebb napokat meglátott alkotás egykor vízzel töltött medencében állt, Szolnok 900 éves jubileumi ünnepére készült.

Felkeresésével 1975-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Örkény István emléke Pontszám: 20

Örkény István egyrészt az apai nagyapja Ösztreicher Lipót révén kötődött Szolnokhoz. Baráti, szakmai kapcsolatai pedig akkor születtek a várossal, amikor találkozott Székely Gáborral és a Szolnoki Szigligeti Színház társulatával. Örkény István szolnoki kapcsolatai Székely Gábor színházi főrendezősége idején születtek. A Tóték, Macskajáték műveit a Szigligeti Színház is előadta. A Kulcskeresők című drámáját pedig a város első írásos említésének 900 évfordulójára írta és mutatták be előszőr Szolnokon. A Színház melletti kis parkban emlékezzünk rá.

Felkeresésével 1975-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Első világháborús katonasírok Pontszám: 20

A Béke utcai szép székely kapun léphetünk be ebbe az újabb, külső református temetőbe. A sírkert egyetlen útjának végén balra fordulva elénk tárul az I. világháború 72 áldozatának különös formájú, lefelé fordított tőrrel jelölt sírköveit magába fogadó ligete.

Felkeresésével 1914-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Sóházak Pontszám: 20

Szolnok egykor fontos sólerakó és elosztóhely volt. A sószállítás az egyik legtökéletesebben megszervezett ellátási rendszer volt a 18. században Magyarországon. A Királyi Kamara igyekezett a sót mindenhová eljuttatni. Az ország egész területén sóraktárakat szerveztek lehetőleg a közlekedési utak mellett, ezeknek a feladata a vármegyék sószükségletének fedezése volt. A sóeladás a lerakóhelyeken történt. Máramarosból és Erdélyből különböző útvonalakon keresztül látták el a sóraktárakat, amelyek szárazföldi és vízi utak voltak. A kitermelt sót részben vízi utakon, részben tengelyen szállították. A bányászásnál is ennek megfelelően alakították a tömböket. A kocsisó nagyobb méretű és 9,52 kg súlyú volt. A hajósó kisebb volt és 3,06 vagy 5,56 kg-ot jelentett. A szárazföldi utak évszázadokon keresztül kiépült utak nyomvonalát követték, földrajzilag a legkedvezőbb helyeken haladva. Ezek a sóútvonalak később a postautak irányát is meghatározták, majd a 19-20. században a legfontosabb főközlekedési utak lettek. Erdélyben és a Máramarosi havasokban kibányászott sót a Tiszán fából ácsolt tutajokkal juttatták le Szolnokra. Itt a sót aTisza partján épített sóraktárakba, sópajtákba szállították, a tutajokat szétszerelték, a fát pedig feldolgozták épületanyagnak. A mai Sóház úton volt a Sóvámház. Innen szekerekre rakva az akkori legideálisabb úton, a Sóúton Pestre és a felső-dunai vidékekre. A sókereskedelem fénykorában évi 500?600 ezer mázsa sót. A sószállítás hagyományos formáit a vasút megjelenése alakította át teljesen. Az ország másodikként megépült gőzüzemű vasútvonalaként nyitották meg a pest-szolnoki vonalat, melynek szolnoki végpontját a vasútállomást (indóház), éppen a Tiszaparton, a kikötő szomszédságában építették fel.

Felkeresésével XVIII. századba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Kisherceg és a róka Hibásnak jelölve. Pontszám: 20

Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című könyvének egyik pillanata jelenik meg a Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola udvarán a bejárat mellett. Szöllőssy Enikő budapesti szobrászművész által készített alkotás azt a pillanatot mutatja meg, amikor a kis herceg a rókával beszélget és bölcselkedik.

Felkeresésével 1979-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Három olimpiai bajnok vízilabdázó mellszobra Pontszám: 20

Három szobor; Hasznos István, Boros Ottó dr. és Kanizsa Tivadar vízilabdázók mellszobrai, amelyek az Aréna megnyitójával egy időben 2013 november 16-án kerültek felavatásra. Mind a hárman a szolnoki vízilabda sport kiemelkedő alakjai. Pogány Gábor Benő szolnoki szobrász Hasznos Istvánt ábrázoló szobra eredetileg a Damjanich uszodában állt, és most az új Boros Ottó dr. és Kanizsa Tivadar szobrokkal együtt kerültek az Aréna elé. Boros Ottó dr. (1929 - 1988), kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó. Az Api néven közismert, rendkívül szerény, rokonszenves sportember csupán egy esztendős fővárosi kirándulásától eltekintve Szolnok vízilabdasportjának élő legendája volt. Mint világklasszis kapus hat alkalommal segítette a szolnoki együttest a bajnokság megnyeréséhez. A válogatott kapuját 101 alkalommal őrizte. Nem rajta múlt, hogy Melbourne és Tokió diadala között Rómából csak bronzot hozott haza. Három Európa-bajnokság megnyeréséből is kivette részét. 1964-ben fejezte be aktív pályafutását. 207 bajnoki mérkőzésen szerepelt. Pályafutása befejeztével rendőrtisztként szolgált a Szolnok megyei kapitányságon. 1988 december 18-án, 60. életévében hunyt el. Hasznos Istvánról, Hasznos István emléke és Kanizsa Tivadarról, Kanizsa Tivadar szobra pontnál van ismertető.

Felkeresésével XX. századba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Famunkás emlékmű Pontszám: 20

Szolnok a XIX. század második felétől, a Tiszán leúsztatott erdélyi fa alapanyagnak köszönhetően, a hazai fafeldolgozó ipar egyik központja volt, és maradt egészen a második világháborúig. A szolnoki famunkások sztrájkmozgalmának emlékére állították fel Szabó László (1927-2002) szobrászművész domborművét 1966-ban. A monumentális ötalakos kompozíciót a Dancsi József téren álló víztorony tövében kialakított parkban helyezték el. A rendszerváltást követően a park gondozása abbamaradt. Ismeretlenek az emlékműben is kárt tettek. 2011-re, a környék lakóinak összefogásával megújult az emlékmű környezete. Majd az önkormányzat tulajdonában lévő emlékmű renoválására is sor került.

Felkeresésével 1966-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Repülős emlékmű Pontszám: 20

Magyar Veterán Repülők Szolnoki Egyesületének éves közgyűlése határazátában fogalmazták meg egy A hazáért, a honi légvédelemért és a magyar repülésért életüket áldozók emlékére hely létrehozását Szolnokon. Szolnok város közgyűlése 2003 júliusában döntött arról, hogy az egyesülettel közös pályázatot írnak ki emlékmű megalkotására. A szakmai zsűrinek Szanyi Péter szobrász alkotása tetszett a legjobban.

Felkeresésével 2003-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

August von Pettenkofen-emléktábla Pontszám: 20

Szolnokon a Szent István téren, egy társasház falán található August von Pettenkofen emléktáblája, amelyet a Szolnoki Művészeti Egyesület 2004-ben állítatott. August von Pettenkofen (1822-1889) osztrák festőművész, a szolnoki művésztelep elindítója volt. Pettenkofen-, és Müller Adolf invitálására számos osztrák és főleg bécsi festő dolgozott 1853-tól kezdve Szolnokon és tette ismerté a várost. Kétszáznál több szolnoki festménye ismeretes Európa és a világ nagy múzeumaiban. Szomorú, de az emléktáblán lévő bronz dombormű (Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotása) a kép készítésekor (2024 október végén) még meg volt, de úgy tudjuk azóta valaki eltulajdonította.

Felkeresésével 1853-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Móra Ferenc emléktábla Pontszám: 20

Az emléktábla arra hívja fel a figyelmünket, hogy a XX. század egyik legjelentősebb magyar írója, egyben az Alföld történetének és szociográfiájának is a kutatója némileg Szolnokhoz is kötődött. És ehhez hozzátehetjük, hogy húgán, édesanyján és iskolaalapító sógorán kívül más rokonai is éltek, élnek a városban. Épület melynek falára az emléktáblát elhelyezték eredetileg iskolának, mégpedig polgári fiúiskolának épült. Az iskola építtetője és első igazgatója, Tóth István ugyanis Móra sógora volt. Ám az akkoriban Szegeden élő, de fővárosi lapokban is publikáló író egy idő után nemcsak Juliska nevű húga miatt járt az épületben lévő szolgálati lakásban, hanem özvegyen maradt édesanyját is itt látogathatta meg. A feljegyzések szerint megjelent könyveit itt adta át személyesen édesanyjának, annak 1924-es haláláig.

Felkeresésével XX. századba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tiszai cianid szennyezés Pontszám: 30

Szomorúan indult az évezred a szőke folyónak, cianid- és nehézfémtartalmú, mérgező hullám söpört végig rajta, sosem látott pusztítást hagyva maga után. Csernobil óta ez volt az egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófa Európában, csak a magyarországi szakaszon több mint 1200 tonna hal pusztult el pár nap alatt. 2000. január 30-án késő este a romániai Nagybánya melletti Zazár település közelében átszakadt egy cianid- és nehézfémtartalmú szennyvízzel teli zagytározó gátja. A 25 méteren átszakadt gáton keresztül 100-120 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult ki előbb a földekre, onnan a Zazar és a Lápos folyóba, majd a Szamosba, a Tisza mellékfolyójába került. A cianidos víz február 2-án belépett a Tiszába, 8-án érte el Szolnokot, majd február 12-én elhagyta Magyarországot, ahol a szennyezés még mindig 15-szöröse volt a megengedett határértéknek. A víziállatok közül csak a magyarországi szakaszon 1241 tonna hal pusztult el. Városunk vízellátása is veszélyben volt. A 2000-ben történt esemény csak egy a sok, ember által okozott természetkárosító hatás közül. Kisebb katasztrófák nap mint nap történnek, gondoljunk csak folyót érő hulladék áradatra, ami áradásonként érkezik a folyón.

Felkeresésével 2000-be repülhetünk vissza. 30 pont gyűjthető.

 

Mária-szobor Pontszám: 20

Két tűzeset sikeres megfékezésének emlékére, a város lakóinak adományaiból állíttatták a Mária szobrot 1847. május 24-én. Ezért van a szobor talapzatán Szent Flórián, a tűzoltók patrónusának domborműve. A szobor sorsa viszontagságos volt. Eredetileg a Mária út 19. alatti ház ablakmélyedésébe került, de 2002-ben Rákóczifalvára került, ahonnan lakossági összefogással sikerült vissza hozni a városba.

Felkeresésével 1847-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Pelikános díszkút Pontszám: 20

Az Eötvös téren áll Szolnok másodiknak készült mélyfúrású közkifolyója. Az eredeti kút 1895-ben készült, megújítva 1982-ben lett és 352 méterről jön fel a víz. 1999-ben nyerte el pelikános díszítésű formáját, önkormányzati képviselő felajánlásából, melyet a rajta látható kis réztábla is megörökít. A pelikán város jelképe, ez a madár Szolnok címer madara is egyben.

Felkeresésével 1999-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Nepomuki Szent János Pontszám: 20

Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje, egyes helyeken a bányászoké, sóbányászoké is. Szolnokon 1804-ben Győrffy Pál helyi sóhivatalnok adományából készült szobor, ami eredetileg a Zagyva- és a Tisza-híd találkozásánál, központi helyen állt. Szükség is volt az oltalmára, hiszen az akkor még fából készült hidakat egy-egy erősebb áradás sokszor megrongálta. Az 1909-es jeges ár az utolsó tiszai fahíd nagy részét elsodorta. Ezután már fémből és betonból emeltek hidat. Talán úgy gondolták, ennek a hídnak nem kell a védőszent, és eredeti helyéről 1910-ben áthelyezték a Vártemplom kertjébe. Sajnos a két angyal alak már hiányzik a szobor két oldaláról.

Felkeresésével 1804-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Furkó Kálmán emlékhelye Pontszám: 20

Furkó Kálmán a magyarországi kjokusin karate egyik alapítója. Katonatiszt, karatéka, testnevelő. 1976-tól már nemzetközi karateversenyeken is indult. 1977 őszén alapította meg a Szolnoki Kjokusin Karate Klubot, a Délibáb úti Általános Iskola tornatermében tartotta meg első edzéseit. Karate mesterként számos válogatott versenyzőt nevelt és készített fel. A Széchenyi körúti edzőterme előtt halála után 1 évvel emlékhelyet állítottak a legendává lett nyolc danos mester tiszteletére.

Felkeresésével 1977-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Ejtőernyőzés történelme Pontszám: 20

1974-ben a Magyar Népköztársaság kapta a XII. Ejtőernyős Világbajnokság megrendezésének jogát, melyet megyeszékhelyünkön rendeztek meg. Sporttal a békéért! ez volt a politikai jelszava a sok más nemzet között az amerikai és szovjet ejtőernyősöket is felvonultató világeseménynek a hidegháború idején. A vasútállomás aluljárójában, egy vitrinben található az a mini kiállítás, ami visszatekintés nyújt a szolnoki ejtőernyős világba.

Felkeresésével 1974-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Járműjavító víztornya Pontszám: 20

A szolnoki MÁV Járműjavító Kőrösi úti telephelyén álló víztorony 1895-ben épült, mely Otto Intze német mérnök víztartály-szabadalma alapján készült eklektikus stílusban. Számos hasonló víztorony épült akkor az országban, de ezek közül ma már csak kettő áll. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével, a MÁV-Gépészeti Zrt. költségén 2011-ben került sor az ipari műemlék helyreállítására.

Felkeresésével 1895-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Egykori Sóút Pontszám: 30

Évszázadokkal ezelőtt a só kincsnek számított. Alapvető szükségleti cikk volt, ami pénzhelyettesítő szerepet is betöltött, aminek kereskedelme a város életében is évszázadokon át fontos szerepet játszott. Az erdélyi sóbányákból kibányászott sótömbök egy részét a Tiszán úsztatták le farönkökön és Szolnok érintésével szállították tovább szekereken Pestre és északi településekre. De érkezett só szekereken Debrecen irányából és haladt át Szolnoknál a Tiszán Pest irányába. A sót szállító szekerek útvonalát nevezzük sóútnak amiknek még a XIX. században is fontos szerepük volt. Ahol most állunk ennek az úthálózatnak az Abonyba és a Tápióságba tartó útszakasza. Az egykori sóútnak állít emléket Tápiószelei Természetbarát Klub, akik rendszeresen szerveznek településükről Szolnokra sóút túrákat.

Felkeresésével -be repülhetünk vissza. 30 pont gyűjthető.

 

Szolnoki csata kopjafa Pontszám: 20

A Fiumei úti Általános Iskola előkertjében álló, szolnoki csata-kopjafa néven ismert emlékoszlop, egyéni, eredeti módon, egy 48-as honvéd kardot formáz, s gazdag mintázata elemeivel mesél. Szabó Béla, későbbi művésznevén Szabó Imrefia Béla szobrász, művész-tanár hagyományőrző elemekkel díszített kopjafáját láthatjuk, mely az 1849. március 5.-i szolnoki csata hősei előtt tiszteleg.

Felkeresésével 1849-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

A szolnoki csata emlékoszlopa Pontszám: 20

A volt Tallinn Körzeti Általános Iskola, mai Waldorf Iskola udvarán álló, szolnoki csata emlékezetére készített emlékoszlopot 1993. március 4-én leplezték le. A kopjafa jellegű emlékoszlopot Hegedűs József (1940-) népi iparművész készítette és Kőszegi Karolina zománcművész, festő zománcképei díszítik.

Felkeresésével 1849-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Fahíd a Tiszán Pontszám: 20

Az 1550-ben Szolnokról készült metszetek 4-5 hidat ábrázolnak a vár körül a Zagyván. Szolnok első hídja, melyről biztos tudomásunk van, tehát a Zagyván állt. A török kor vívmányai közé tartozik a szolnoki Tisza-híd az 1562-es megépítése, mely mai szemmel is tekintélyes alkotás volt mintegy 100 m-es hosszával, s azzal, hogy a jégjárásos folyóban-igaz többszöri átépítéssel - közel 350 évig szolgálta a közlekedők igényeit. Debreceni ácsokkal és mesteremberekkel csináltatták tölgyfából. A híd javítása és fenntartása mindenkor elsősorban Debrecen feladatát képezte. Súlyos terhet jelentett ez a debreceniek számára, mivel Szolnok távol feküdt tőlük, ezenkívül az élénk forgalmú és a jégzajlások rombolásának kitett hidat sűrűn kellett javítaniuk. Nagyobb seregek átvonulása idején a fahidat meg is kellett erősíteni. 1663-ban szélesítést végeztek, hogy a nehéz ágyúk, a társzekerek, valamint a gyalogos és lovas csapatok biztonságosan áthaladhassanak. A debrecenieknek kellett a híd javításához szükséges anyagokat, vasszegeket, láb- és bálvány fákat, padlódeszkákat Szolnokra küldeni és a mesterek néha heteket töltöttek a tiszai híd javításánál. A szinte állandó szolnoki tartózkodás miatt a debreceniek a híd közelében épületet is vásároltak. A török-kor letüntével, a feljegyzések alapján 1721-ben Fortunato di Prati budai kamarai mernök is feladatául kapja a szolnoki Tisza-híd megépítését és rá egy évre el is készíti azt, ami a Sóút jelentősebb átkelőhelye lesz. A híd emléke, az alacsony vízállás következtében előbukkanó cölöp maradványok

Felkeresésével 1562-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Millenniumi kopjafa Pontszám: 20

A Széchenyi lakótelepen, a Gróf Széchenyi István parkban áll Páldi István fafaragó munkája, amely Szent István király koronázásának emlékére készült 2000-ben. A Széchenyi körút felőli oldalon a város címere és a Millenniumi emlékév emblémája látható. Balra fordulva a kopjafa következő oldalán a 2000. évi árvíznek is emléket állít. Abban az esztendőben a Tisza Szolnoknál soha nem látott magasságig, 1041 centiméterig nyújtózott. Balra a következő oldalon Szolnok testvérvárosainak neve olvasható a kapcsolatfelvétel ideje szerint, majd a következő oldalon Zounok ispán portréja és a Pest-Szolnok vasútvonal átadásának ideje látható.

Felkeresésével 2000-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Kanizsa Tivadar szobra Pontszám: 20

Kanizsa Tivadar 1951-től 1972-ig a Szolnoki Dózsa (Szolnoki Vízügy) sportolója. 1956-ban Melbourne-ben olimpiát és 1958-ban Budapesten Európa-bajnokságot nyert csapatának. Az 1960-as római olimpián bronzérmes, 1962-ben Lipcsében Európa-, 1964-ben Tokióban olimpiai bajnok. 1965-től a Szolnoki Dózsa játékosedzője, majd vezetőedzője. Kanizsa Tivadarról nevezték el a Kodály Zoltán Általános Iskola területén lévő Városi Tanuszodát és tiszteletére emléktáblát helyeztek el 2008-ban, A Vas utcában lévő Városi Tanuszoda előtt van egy mellszobra is, az utcáról látható. Egy másik mellszobrát Vízilabda Aréna előtti téren másik két olimpikonunkkal együtt találjuk.

Felkeresésével 1956-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Vásárhelyi Pál szobra Pontszám: 20

A Felvidéken született, vízépítő mérnök. Valószínűleg nem sok minden köti Szolnokhoz, de a Tisza szabályozása Vásárhelyi Pál 1846-os tervei alapján készült el. A terv Szolnok körül is több folyókanyarulat levágását tartalmazta, ami meghatározó lett Szolnoknak. Szobrát 1956-ban, halálának 110. évfordulóján leplezték le, a róla elnevezett iskola előkertjében.

Felkeresésével 1846-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tisza Táncegyüttes székháza Pontszám: 20

Magyarország legidősebb folyamatosan működő néptáncegyüttese. Kaposvári Gyula irányításával az első évektől kezdve elindították a város környéke, és főként a Kunság népdalainak és tánchagyományainak néprajzilag szakszerűen meglapozott gyűjtését, majd színpadi bemutatását. Az együttes csakhamar egyre szélesebb körből, majd az egész Kárpát-medencére kiterjedve kezdett el ismerkedni nemzetünk tánckincsével.

Felkeresésével 1946-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Légópince Pontszám: 20

A MÁV állomás épület szomszédságában létesített egykori légoltalmi óvóhely ma kiállítóhely, az egykori pincében kapott otthont a Légoltalomtól a Katasztrófavédelemig című kiállítás. A háromszintes vasúti óvóhely a hidegháborúban, az 50-es évek végén épült, a benne megtalálható emlékeket Kovács Antal polgári védelmi alezredes kezdte el gyűjteni.

Felkeresésével 1959-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szent Flórián szobra Pontszám: 20

Szent Flórián a tűzoltók védőszentje, szobra a város tűzoltósága (katasztrófavédelem épülete) előtt áll, de van egy emléktábla a Mária utca végén lévő Mária szobor talpazatán is. A város történelme során többször vált tűz martalékává a város. A feljegyzések szerint 1709-ben, 1739-ben és 1742-ben is tűzvész pusztított. A város bépülésének növekedésével, a tüzet gyorsan észlelő strázsa őrségre volt szükség, aminek első helye a belvárosi templom tornyán volt vélhetően 1835-től. A tüzet a harangok félreverésével, az irányát nappal vörös zászló kitűzésével, éjszaka viaszgyertyás lámpák csóválásával mutatták. Ezen jelzések észlelésekor mindenki köteles volt az oltásban résztvenni. A szakszerűbb oltást végző önkéntes tűzoltótestület 1885-ben, a városi tűzoltóság tíz évvel később alakult meg. 1924-től a toronyőrség az Eötvös téri víztoronyba költözött, ahol már sziréna hangjával adták a jelzést tűz esetén. 1927-ben alakult meg a város első hivatásos tűzoltósága, amely 24 órás szolgálatot látott el, akkoriban még a városháza adott otthont az egységnek. Több költözés után, 1965 óta van a bázis a József Attila úton.

Felkeresésével 1965-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Máriácska Pontszám: 50

100 éve áll már az a Mária kegyhely az abonyi határban, amit 1925-ben Bódi István és felesége, Bucsu Rozália építtetett a Szelei úti dűlőben, az egykori Sóút mellett. A környék egykor sűrűbben lakott volt. 1950-ig százak gyűltek össze a környékbeli tanyákról, s még a városból is. Vittek ételeket, italokat, s egész nap együtt ünnepeltek a helyen. A forrásban feltüntetett linken Kósa Károly gyűjtése található a helyről, korabeli képekkel.

Felkeresésével 1925-be repülhetünk vissza. 50 pont gyűjthető.

 

Alcsi megállóhely Pontszám: 20

1857-ben készült el a Pest-Szolnok vasútvonal folytatása, a Szolnok-Debrecen közötti szakasz. Elkészültekor a város észak-keleti határában jóval kisebb ívben futottak a sínek, a nyomvonal a mai Bimbó út közelében haladt és a besenyszögi út melletti megállóhely szolgálta a város keleti részének és a környező tanyavilág utasainak közlekedését. 1968-ban szűnt meg funkcionálni az állomás, ekkor helyezték át nagyobb ívre a vasút vonalát. Az állomásépületen azóta több átalakítás történt, jelenleg kereskedelmi egység működik benne.

Felkeresésével 1857-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szandaszőlősi szőlőskertek Pontszám: 20

Pogány Gábor Benő alkotása Szandaszőlős szőlőtermesztő múltjáról emlékezik meg. Az 1700-as évek második felében a Keglevich család birtokolta a mai Szandaszőlős területét, mely akkor szinte lakatlanul állt. Itt kapott lehetőséget kétszáztíz család ?mérsékelt haszonbér fizetés mellett a városnak által engedett Szanda pusztán mezőföldi borok közt nem utolsó minőségű bort termő szőlőket ültetni?. A tér Lengyel Antal nevét viseli, aki szőlőterületet vásárolt Szandán, ahol olyan intenzív művelésű mintatelepet hozott létre, mellyel bebizonyította, hogy az alföldi szőlőművelés és borászat is versenyképes lehet.

Felkeresésével 1774-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Jubileumi park Pontszám: 20

Az egykori Kun Béla körúti és Móra Ferenc úti tízemeletesek között létesült a Jubileumi park a város 900 éves jubileumának alkalmára, több megyei település társadalmi és anyagi összefogásával. A Szolnok első, panelból felépített lakótelepének házai között megbúvó teret ekkor parkosították, és játszóteret is kapott.

Felkeresésével 1974-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tüdőkórház Pontszám: 20

1948. augusztus 29-én adták át a 300 ágyas szolnoki tüdőkórházat, aminek lassan már nyoma sincs, talán csak az ott dolgozók és ott lábadozók emlékeiben. A kórház és az 5 hektáros gyönyörű, árnyas kert hosszú évtizedeken át szolgálta a tuberkulózissal (TBC) kezelt betegek gyógyulását, sokan a város tüdejének nevezték az Ormos Imre által tervezett, allergénmentes növényekkel betelepített parkot. Az évtizedeken át működő intézmény osztályait fokozatosan a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórházba helyezték át, majd 2008-ban bezárták, 2017-ben pedig lebontották az addigra leromló állagú épületet. A kapujának egy meghagyott részlete emlékeztet a valamikori intézményre. A 80 méterre lévő, Ormos Imréről elnevezett park bejáratánál kihelyezett információs táblák sok információval tájékoztatják az érdeklődőket nemcsak az egykori tüdőkórházról hanem a városrészről is.

Felkeresésével 1948-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tiszavirág híd Pontszám: 20

A gyalogos és kerékpáros forgalom számára megépített Tiszavirág híd Szolnok belvárosát a Tiszaligettel köti össze. 444 méter hosszúságával építése idején Közép-Európa leghosszabb gyaloghídja volt.

Felkeresésével 2011-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Indóház Pontszám: 20

Az Indóház Magyarország legrégebbi állomásépülete. 1847. szeptember 1-én ünnepélyes keretek között indult el a Pest-Szolnok vasútvonal forgalma. Az utat 3 óra 15 perc alatt tette meg a vonat, ami a lovas postakocsik után hatalmas előrelépés volt. Az állomás falai között a múlt század közepén a reformkor jeles személyei is megfordultak, olyan emberek, akik az egész ország történelmében meghatározó szerepet játszottak. Az emlékezetes megnyitó napján a népes vendégsereggel megjelent István és József főherceg, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Jókai Mór. Kossuth Lajos még két alkalommal, 1848. szeptember 26-án (alföldi toborzó útja alkalmával) és 1849. január 1-jén a képviselőház és a Honvédelmi Bizottmány Pestről Debrecenbe költözésekor járt az indóházban. A forradalmi kormány költözésekor az Indóház épületében megfordult csaknem az egész Honvédelmi Bizottmány és az első felelős minisztérium. A kormány székhelyének áthelyezésekor az Indóház falai között őrizték rövid ideig a Szent Koronát is.

Felkeresésével 1847-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Közúti Tisza-híd Pontszám: 20

Az 1944-ben felrobbantott rácsos acélhíd (1911-1944) helyére egy ideiglenes hidat emeltek a Tisza felett. A növekvő forgalom azonban szükségessé tette egy új, nagyobb teherbírású híd építését. Knebel Jenő terveit 1958. november 8-án hagyták jóvá, a kivitelezést a MÁVAG és a Hídépítő Vállalat végezte. 1959 januárjában vette kezdetét a beruházás a régi híd nyomvonalában. 1962-ben lészült el és máig bizosítja a város Tiszán áthaladó forgalmát. A korábbi ártéri hidat is újjáépítették, ennek eredménye lett a mai Százlábú híd.

Felkeresésével 1962-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Verseghy Ferenc szobra Pontszám: 20

Verseghy Ferenc költő szolnoki születésű. A márvány talapzaton álló Borbereki Kováts Zoltán szobrászművész bronz mellszobrát 1934. szeptember 30-án leplezték le a Tisza Szálló mögötti parkrészen. Szolnok város képviselőtestülete és a szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör együttes kezdeményezéssel, a helyi társadalom nemesszívű áldozatkészségének megnyerésével, Szolnok város nagy költőszülöttének Verseghy Ferencnek a szülővárosában szobrot emelt.

Felkeresésével 1934-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Arcképcsarnok a támfalnál Pontszám: 20

A Magiszter Alapfokú Művészeti Iskola 32 diákja és 6 tanára Szolnok jellegzetes épületeit és a megyeszékhelyhez kötődő 28 neves személyiség portréját festette fel az árvízvédelmi támfal vízoldali függőleges felületeire.

Felkeresésével 2018-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Kossuth Lajos emléktábla Pontszám: 20

1848. szeptember 27-én alföldi toborzóútja során Kossuth Lajos beszédet tartott Szolnokon is. Kijelölte a népfelkelés szervezőit, majd vonatra ült és visszatért Pestre.

Felkeresésével 1848-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Evezősház Pontszám: 20

A Tisza Evezős Egyletet 1901-ben alapítoták meg lelkes szolnoki vízimádók Lippich Gusztáv elnöklete alatt. 1905-ben Szolnokon már országos evezősversenyt rendeztek. A sportolók és hobbievezősök 1929-ben költöztek ebbe a Tisza-Zagyva torkolatában lévő épületbe.

Felkeresésével 1901-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Évgyűrűk Pontszám: 20

A Vízügyi székház épülete elött lévő nagy fakorong, egy 1880-as években ültetett és 2006-ban kivágott fekete nyárfa évgyűrűin keresztül mutatja be a vízügyi történéseket. Érdemes kicsit elmerengeni, mennyi mindent megélhet egy ekkor fa. Bár a fa nem Szolnokon került kivágásra, hasonló méretű fák még vannak a város környéki Tisza árterületeken is.

Felkeresésével 1889-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Történelmi vízmérce Pontszám: 20

2017. május 11-én, a Magyar Hidroló­giai Társaság megalakulásának 100 éves jubileuma alkalmából avatták fel a szolnoki Tiszaparton a Történelmi vízmérce elnevezésű emlékhelyet. Az emlékhely a 2014-ben átadott támfalon került kialakításra, amelyen az elmúlt évszázadok legmagasabb vízszintjei, vízügyi eseményei olvashatók.

Felkeresésével 2017-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Régi támfal Pontszám: 20

A vármegyeszékhelyen 1934-ben építették meg a Tiszaparti sétánynál a várost az áradásoktól védő korábbi támfalat. A 2000-es évek rekordot hozó áradásai magasabb támfalat igényeltek, így 2014-ben a korábbit elbontották. Emlékül ezt a 8 méteres darabot meghagyták az utókor számára.

Felkeresésével 1934-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Hild Viktor lakóháza Pontszám: 20

Hild Viktor újságíró, történész, levéltáros volt. Ásatásokat és numizmatikai gyűjtéseket végzett a századfordulón. Lakóháza 1902 és 1903 között épült, amelyet a tulajdonosa maga tervezett. A székelykapus lakóház kifejezi Erdélyhez, Kolozsvárhoz és Kalotaszeghez kötődő emlékeit. Óriási magángyűjteménye, mintegy 800 kötetes szakkönyvtára, régészeti leletekből és egyéb muzeális tárgyakból álló gyűjteménye, feljegyzései és kéziratai, numizmatikai gyűjtése végül a múzeum állományába került. Sírboltja a szolnoki római katolikus temetőben áll.

Felkeresésével 1902-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Széchenyi lakótelep Pontszám: 20

Szolnok iparának fejlődésével járó megnövekedett munkaerő igény az 1970-es évekre számos lakóház megépítését követelte. Bár a város számos részén emelkedtek új lakóépületek, az északi részére a vasúton túli területre (Kisgyep) is terveztek egy 10 000 főt befogadó lakótelep megépítését. Az első házgyári panel elem beemelésére 1976. március 15-én került sor, és ezután rohamtempóban nőttek ki a Kisgyepből a beton épületek. Az elsőként épült épület, a mai Malom utcai (egykori Ragó Antal utca). Az utcaneveket akkor még a Tanácsköztársaság szolnoki híresebb személyeiről nevezték el. Az utcák jelenlegi neveiket a rendszerváltást követően, az 1990-es évek elején kapták.

Felkeresésével 1976-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tabáni tájház Pontszám: 20

A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. Első említése Szolnok 1696-os kamarai összeírásában szerepel Tobán névalakban. A város szegény sorsú lakossága élt itt már a XVIII. században is: föld nélküli zsellérek, napszámosok, halászok, hajó- és szálfarakodó munkások.

Felkeresésével 1696-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Damjanich uszoda Pontszám: 20

Ez a platánfa a valamikori Damjanich uszoda egytizes medencéje mellett, közvetlenül a kerítésnél állt. A törzsén látható vasdarab a Damjanich uszoda utolsó létező és látható darabja. Ahogy növekedett a fa, törzse belenőtt a kerítésbe. Az uszoda 2009-es lebontásakor a kerítést nem bírták máshogy leszedni csak úgy, hogy levágták róla.

Felkeresésével 1949-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Pákász emlékmű Pontszám: 20

A Millér partján felállított pákász emlékművet 1981-ben, Nagy Kristóf kecskeméti szobrászművész és Kalmár Sándor fafaragó népművész készítették el tölgyfából. Az eredeti pákászcsónak mását helyezték el a Millér mellé, jelképezve a Tisza mentén élő emberek vízhez kötődő életét. A pákász a lápokon, a mocsarakban élt, kúp alakú nádkunyhókban, vagy nyerges tetejű földkunyhókban, s az év nagy részét a lápon töltötte. Halászott, vadászott és gyűjtögetett. Szabad ember volt. A lápok lecsapolása, a Tisza szabályozása után eltűnt ez a vízi világ, s ez magával hozta a pákászatnak, ennek az ősi foglalkozásnak a megszűnését is.

Felkeresésével 1981-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Megyeháza Pontszám: 20

Szolnok 1876-ban lett megyeszékhely. A megyeháza épületét 1878-ban emelték, Benkó Károly építész tervei szerint, a kivitelezést Pucher József irányította. Szabadon álló, mind a négy oldalán utcával határolt, egyemeletes, alápincézett, egy udvart magába foglaló, téglalap alaprajzú épület. A hátsó, Tiszára néző déli homlokzat 1926-ban készült el Zombory Lajos tervei szerint.

Felkeresésével 1876-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Kikötő Pontszám: 20

Széchenyi útja. 1846 nyarán a Tisza folyó és környéke csendjét furcsa zaj verte fel. Egy gőzhajó úszott a vízen, lassan méltóságteljesen. A Pannónia gőzös fedélzetén utazó Széchenyi István nem is sejtette, hogy útjával egy új korszakot indít el, amely gyökeresen megváltoztatja a Tisza folyó környékén élő emberek életét. Eleinte a kereskedelem miatt indultak rendszeres járatok, majd 1955. május 29-től indultak meg a sétahajójáratok a Tiszán. Szolnokon 1984-ben két kikötő is üzemelt. Az egyik a régi közúti híd közelében, kb. 600 m hosszan. Kavicsrakodó, széntároló, két gabonatárház és a hajóállomás tartozott hozzá. A másik a Tiszamenti Vegyiművek kiépített rakodója. Évente 500 ezer tonna nyers foszfort, piritet és ként terveztek ide vízi úton szállítani Záhonyból. Az egykori vízi közlekedésnek mára nyoma veszett, közlekedő hajót ritkán látni.

Felkeresésével 1846-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Macskaköves Abonyi út Pontszám: 30

Szolnok és környéke évszázadokon át híres volt járhatatlan útjairól. Az első nagyobb fejlődést a város forgalmasabb útjainak kövezése jelentette. Az első kikövezett út a városban a mai Szapáry út és Mártírok útja volt, amit a Indóház elérése miatt köveztek ki 1850-után. Az 1900-as években már készültek olyan fényképek, ahol macskaköves utcák láthatók. Az Abonyba vezető út egy rövid szakasza máig őrzi a macskaköves utak emlékét, ami feltehetőleg az 1960-as évek végéig, az 1969-ben elkészült 4-es főút átalakításáig szolgálta a közlekedést. A macskaköves rész a mai Lengyelpiac területe után kezdődik és kb. 500 méternyi szakaszon haladhatunk rajta Abony irányába.

Felkeresésével 1900-ba repülhetünk vissza. 30 pont gyűjthető.

 

Pávai Vajna Ferenc emléktábla Pontszám: 20

A Tisza Szálló és Gyógyfürdő termálvízkútjának fúrásához Pávai Vajna Ferenc (1886-1964) geológust kérte fel a város. Az általa megjelölt helyre telepített fúrás sikeres volt. A 950 méterre mélyített kútból 56 Celsius fokos víz szökött föl 1928-ban. A sétány mellett álló Szolnoki Múlt-Tár információs táblán bővebben olvasható még a kútról, ami 2024 óta sajnos nem üzemel.

Felkeresésével 1926-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Alcsi Holt-Tisza átvágás Pontszám: 20

A Vásárhelyi Pál tervei alapján végzett Tisza folyó szabályzása Szolnok körül is több folyókanyarulat levágását eredményezte. Az Alcsi határrészen megjelölt Szolnoki 77/b számú vezérárok kiásása 1857-ben megvalósult, de a folyó nem szélesítette, mélyítette kellően az árkot, és így 1907-ig elhúzódott a munkálatok befejezése. A holtág hossza 14 km.

Felkeresésével 1857-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Feketeváros Pontszám: 20

A Tisza és Millér árteréből szigetszerűen kiemelkedő magas terület a Feketeváros, a régészek által jól ismert késő bronzkori település. Bár a területet teljesen körbevették olykor a folyók és azok áradásai, megvédeni teljesen nem tudták, lakóira nem mindig járhattak békés idők. A név eredetének kutatása a török korban felperzselt települést körvonalazza.

Felkeresésével Kr.e. 1200-800-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Országzászló Pontszám: 20

A Szolnokért Egyesület kezdeményezésére adakozásból 2011-ben felállított emlékmű a Tiszavirág gyaloghíd tőszomszédságában található. Az országzászló talapzatát a honfoglalóktól az utódokra maradt strázsahalmi tarsolylemez motívuma borítja, illetve egy trianoni turul ábrázolás díszíti. Avatása 14 éve, 2011. március 5-én volt.

Felkeresésével 2011-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Beke Pál halma Pontszám: 50

A Beke Pál halmánál lévő, úgynevezett III. számú honfoglaláskori temetőben megtalálták a tőlünk igencsak távol lakó Auvergnei Vilmos gróf egyik pénzét, ami vagy a 924-es, vagy a 926-os kalandozó hadjárat révén kerülhetett városunk területére. Eleink a megfelelő életkörülmények mellett minden bizonnyal a fontos tiszai átkelőhely közelsége miatt is választhatták lakhelyül a mai Szolnok területét. A halom eredetéről az alábbi monda maradt fenn: A Beke Pál halmának története volt a legszebb meséje. Az nem homokból van ám, legfeljebb csak a teteje, hanem elporladt törökökből. Beke Pál úr vitézei annyi törököt kaszaboltak itt le, hogy a csontjaikból púp nőtt a földön, azt fújja be homokkal a szél. Ettől domb a domb!

Felkeresésével X. századba repülhetünk vissza. 50 pont gyűjthető.

 

Szolnok 1686-os látképe Pontszám: 20

Szolnok látképe 1686 környékén, felthetően a török kiűzése után. Az előtérben csatajelenet. A látkép készítésének képzeletbeli helyét keressük fel, nagyjából azt a pontot, ahonnan a készítő a várat szemlélte.

Felkeresésével 1686-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Strázsahalom Pontszám: 50

1912 júniusában a Zagyva folyó gátjának építésekor, a Strázsahalom elbontásakor egy rangos honfoglaló férfi szétdúlt sírjából került elő hazánk legszebb honfoglaláskori tarsolylemeze, amit most a Nemzeti Múzeumban őriznek. A tarsoly maga bőrből készült, fedőjét aranyozott ezüstből készült lemezzel borították be. Az előkerült értékes tárgyi leletek alapján következtetnek a régészek arra, hogy a 9-10. században nagyobb létszámú magyar lakosság költözött területünkre, ők lehetnek a későbbi városalapítók közvetlen ősei. Halmot a helyen ne keressünk, helyén ma már gödör áll.

Felkeresésével X. századba repülhetünk vissza. 50 pont gyűjthető.

 

Zounok Ispán Pontszám: 20

Szolnok névadójának, Zounok ispán nevét I. Géza királyunk 1075-ben kiadott oklevele, a garamszentbenedeki apátság alapítólevele említi először. Valószínűsíthetően a megye első ispánja volt, neve török eredetű, jelentése pedig: követ, szószóló. A város neve is ekkor tűnt fel először írásos formában Zounuk alakban.

Felkeresésével 1075-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szolnok 1552-es ostroma Pontszám: 20

Szolnoki vár látképe az 1552-es török ostromot megelőzően. 1552. szeptember 4-én Szolnokot elfoglalták a törökök. A török túlerőt meglátva a magyar és külföldi zsoldosok elmenekültek a várból, Nyáry Lőrinc és a hozzá hű 50 hajdú viszont kiállt a 40 ezres török sereg ellen. A metszet Hieronymus Ortelius Augustanus: Chronologia című munkájának része. A kép közepén a szolnoki vár madártávlati képe. A vár mögött a Tisza, a vár előtt a Zagyva folyó. A Zagyva két oldalán az ostromló török seregek tábora. A látkép készítésének képzeletbeli helyét keressük fel, nagyjából azt a pontot, ahonnan a készítő a várat szemlélte.

Felkeresésével 1552-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szolnok 900 éves falikép Pontszám: 20

1975. december 22-én nyílt meg az egykori DOMUS áruház. Az emeleti feljáró falára Szolnok város 900 éves jubileuma jegyében, történelmi témájú sgraffitot készített Bokros László, a szolnoki Művésztelepen élő festőművész. Sok éven állt bezárva az épület, de jelenleg az ALDI üzletlánc egyik kereskedelmi egysége az épület, a falikép szerencsére újra látható. A falikép az utcáról nem látható, ha bemegyünk az üzletbe, az eladótérben felkereshető.

Felkeresésével 1975-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Damjanich János Múzeum Pontszám: 20

A Damjanich János Múzeum az 1933-ban alapított Szolnoki Könyvtár és Múzeum Egyesület múzeumi gyűjteményéből nőtt ki. A múzeumi gyűjtemény alapját dr. Balogh Béla antropológus, egyetemi tanár, Szolnok város Közkönyvtárának és Múzeumi Gyűjtőhelyének megalapítója ? saját gyűjteménye képezte, amely később kiegészült a jeles történetkutató és régiséggyűjtő Hild Viktor több évtized alatt létrejött régészeti, őslénytani és numizmatikai gyűjteményével, történeti és régészeti jegyzeteivel, valamint közel 800 kötetes könyvtárával. A második világháború alatt a sokat szenvedett város múzeuma gazdátlan maradt, így gyűjteményei súlyos károkat szenvedtek. 1952-ben költözött a múzeumi gyűjtemény a Kossuth térre és vette fel Damjanich tábornok nevét. Két év múlva, 1954-ben nyílt meg első, régészeti-történeti témájú állandó kiállítása.

Felkeresésével 1952-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Tiszaparti lépcsők Pontszám: 20

A szolnoki Magiszter Alapfokú Művészeti Iskola 13 diákja fogott neki 2019 szeptemberében egy újabb köztéri alkotásnak, tanáraik és támogatóik segítségével, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság anyagi támogatásával.

Felkeresésével 2019-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Első városi múzeumi gyűjtemény Pontszám: 20

Dr. Balogh Béla a Szolnoki Magyar Királyi Állami Főgimnázium (ma Verseghy Ferenc Gimnázium) tanára munkájának köszönhetően jött létre 1934-ben a város első múzeumi gyűjteménye, ebben a Táncsics Mihály utca 1. számú házban. Balogh Béla széles látókörű, kiterjedt érdeklődésű, ízig-vérig tudós tanárember volt. Ásatásokra járt, dokumentált, rajzolt. Számára a köz szolgálata hivatás volt, és ennek a szolgálatnak volt sarokköve a nyilvános múzeumi és könyvtári gyűjtemény létrehozása. A ház kapuja felett a város címere látható.

Felkeresésével 1934-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Szolnoki csata emléktábla Pontszám: 20

1849 március első napjaiban a császári csapatok megszállva tartották Szolnokot. A szolnoki csata volt a dicsőséges tavaszi hadjárat megindításának kulcsa. A győzelemnek köszönhetően a Tisza valamennyi átkelője magyar kézre jutott. A haditerv szerint Vécsey Károly gróf Szanda felől színlelt támadással magára vonta a császáriak figyelmét, miközben Damjanich János tábornok serege Cibakházánál átkelt a Tiszán, és lopva megközelítette Szolnokot.

Felkeresésével 1849-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Zagyvahíd utca Pontszám: 20

Az utca képzeletbeli folytatásában egy kis fahíd volt itt a Zagyva folyón, melynek fontos szerepe volt a szabadságharc idején. 1849. január 22-én Perczel Mór, majd március 5-én Damjanich János csapata Tószeg felől északnak szorította az osztrákokat. Damjanich az ütközetet erős ágyútűzzel kezdte meg. A két üteg által támogatott Hannover huszárezredet az indóház felé küldte. Csapatainak balszárnyán a lovasság állt fel, hogy előrenyomulva elvágja az ellenség visszavonulási útját Abony felé. A jobbszárnnyal és a közép csapataival maga is előrenyomult és az indóháztól a város felé szorították vissza a császáriakat.Két órával később Vécsey Károly tábornok Szanda felől előrenyomult, elfoglalta a Tisza-hidat és így megakadályozta annak felgyújtását. Majd a Vécsey-hadosztály oldalba támadta a Damjanich elől menekülő ellenséget.A bekerített Karger csapatai Szolnok északi széle felé vonultak vissza, majd az utcai harcok után a közelben lévő Zagyva folyón átkellve menekültek. A hátráló császáriak közül sokan a megáradt Zagyvában lelték halálukat. Az utca neve őrzi a híd emlékét, de régi térképeken fellelhető még az ábrázolása.

Felkeresésével 1849-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Partos kápolna Pontszám: 30

A műemlék jellegű épület a város legrégibb építészeti emléke. A várostól messze lévő, az egykori puskapor őrlő malom dombján álló kápolna 1717-ben épült, de 1799-be átépítették. Jelentős szerepe volt a dombnak és a kis templomnak 1849. március 5-én, a győzedelmes szolnoki csata napján. Jókai Mór is többször megemlíti A két menyasszony című elbeszélésében: a nyugati részen egy dombra épült kápolna, mely egyetlen emelkedett hely az egész síkságon.

Felkeresésével 1799-be repülhetünk vissza. 30 pont gyűjthető.

 

Szolnoki csata eredeti emlékműve Pontszám: 20

A haza szabadságáért a szolnoki csatatéren 1849. március 5-én elesett honvédek emlékére készült eredeti műemlék 1986-ra annyira tönkrement, hogy Simon Ferenc szobrászművész felújította, a felső plasztikát Benke Zoltán kőfaragó újrafaragta. Az eredeti kőszobor a Szolnoki Művésztelep parkjába került, a telep egykori lakói által épített torony előtt áll.

Felkeresésével 1849-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Milléri szivattyútelep és zsilip Pontszám: 20

A helyszínen, a közelben látható töltésen lévő zsilipkapun a Millér folyócska fejezi be mintegy 50 kilométeres útját, s ömlik még ötszáz méter után a Tiszába. Forrása nincsen, a Jászság területéről, Jászkisér, Jászladány környékétől kezdve gyűjti össze a csapadékot, és vezeti le a talajba be nem szívódó vizet a Tiszába. Millér már a Garamszentbenedeki apátság 1075-ben kelt alapítólevelében is szerepelt, mint adományozható halászhely. A Szolnok-Debrecen vasútvonal megépülte előtt eredetileg kb. 2 kilométerrel délebbre, a mai Alcsisziget területén torkollott a Tiszába. Azért, hogy a jászságból lefolyó víz a Tiszába magas vízállás során is átemelhető legyen, 1862-ben zsilip, majd 1885-ben szivattyútelep épült. A szivattyútelep több mint 100 éves gépe még ma is működik bár a telehely ma már múzeumként funkcionál. A múzeum része a szabadtéri rész, ami főleg vízügyi gépeket mutat be, és az azokhoz kapcsolódó berendezéseket, eszközöket. Az épületben látható kiállítás anyaga a Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának közel 200 évét dolgozza fel.

Felkeresésével 1862-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Xavéri Szent Ferenc Kápolna Pontszám: 20

Az 1700-as évek elején, de korabeli naplók szerint még 1820-ig, vissza-visszatérő, pusztító pestisjárványok ütötték fel a fejüket az országban, ami nem kímélte Szolnok város lakóit sem. A járványtól megszabadulva Szolnok város lakói Xavéri Szent Ferenc tiszteletére és a járványban elhunytak emlékére 1749-ben (más források szerint 1733-ban) kápolnát emeltek. A kápolnát az akkori város határain kívülre építették, oda, ahová a járványban elhunytakat temették.

Felkeresésével 1749-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Jubileumi emlékmű Pontszám: 20

Szolnok 900 éves történelmét szimbolizálja Gyurcsek Ferenc és Kampis Miklós munkája, a Tanúhegy című kompozíció. Kilenc betonréteg jelképezi a város kilencszáz évét, rajtuk domborművek mutatják be a város történelmét. A forrásban feltüntetett levéltári linken nagyon sok jó információ van az 50 évvel ezelőtti emlékmű építésről és ünnepélyes átadásáról.

Felkeresésével 1975-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Hasznos István emléke Pontszám: 20

Olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, tősgyökeres szolnoki, a város díszpolgára, és egyben a legnépszerűbb sportembere volt. 1924-ben született, a Szolnoki Dózsa sportolója volt, úszásban és vízilabdázásban egyaránt versenyzett. 1952-ben két alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Az 1952. évi nyári olimpián tagja volt az olimpiai bajnoki címet nyert magyar csapatnak. Egy idő múltán a Damjanich uszoda vezetője, a pólós csapat edzője lett, majd úszótanfolyamokat vezetett. A város fiataljainak ezreit tanította meg úszni. Mellszobra a Tiszaligetben a Vizilabda Aréna előtt áll, de emlékezzünk rá az egykori Damjanich uszoda helyén, azon a helyen, ahol életének nagy részét töltötte.

Felkeresésével 1924-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Deák Ferenc emléktáblája Pontszám: 20

A Haza Bölcse előtt tisztelegve, Deák Ferenc születésének 214. évfordulóján, 2017. október 17-én helyezték el az Óvoda utcai parkban a Pogány Gábor Benő szobrászművész által megalkotott domborművet, a kiegyezés 150. évfordulójára emlékezve.

Felkeresésével 1867-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Olajbányászok szobra Pontszám: 20

Egykor Szolnokot országszerte olajipari központként is ismerték. A hazai olajiparban dolgozóknak, főleg a kétkezi munkásoknak kívánt emléket állítani Szabó László alkotása.

Felkeresésével 1986-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Olajbányász-park Pontszám: 20

Egykor Szolnokot országszerte olajipari központként is ismerték. A hazai olajkutatást és -bányászatot hat tabló mutatja be a parkban.

Felkeresésével 1986-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

24 emeletes épület Pontszám: 20

A szolnoki pályaudvar előtt álló toronyház, 81 méteres magasságával és 22 lakott emeletével Magyarország máig legmagasabb lakóépülete. 180 családnak ad otthont. 23. emeletén a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság helyi irodája, valamint csillagvizsgáló működik. A 24. szinten egy víztartály helyezkedik el, ami szolgáltatja a ház vízellátását. Csúszózsaluzási eljárással épült 1975-ben, az azóta megszűnt Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében. Tervezője Liszkai Károly.

Felkeresésével 1975-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Mária-oszlop Pontszám: 20

Szolnok két legrégebbi városrészének egykori bejáratánál, a Katonaváros és a Tabán találkozásánál vagyunk. Az itt látható Mária-szobrot feltehetően még 1747 előtt állították fel, így valószínűleg a város legrégebbi emlékművei között van.

Felkeresésével 1747-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

A szolnoki vár feltárása Pontszám: 20

A szolnoki várról sokáig csak a korabeli feljegyzések és metszetek árulkodtak. Azt lehetett tudni, hol állt, de kézzel fogható bizonyíték nem nagyon volt. A 2017 októberében megkezdett feltárás viszont végre felfedte a szolnoki vár titkát, így jobban megismerhettük a város múltját. Bár csak az egykori várterület egy részén történt ásatás, a három évnyi feltárási munkálatok során megtalálták az 1551-es várépítés egyik kaszárnya épületének maradványait, mely így Szolnok legkorábbi épülete lett. A régészeknek kétszintes épületet sikerült feltárniuk. Helyenként mintegy tíz méteres mélységig leásva keresték az 1552-ben elkészült vár elődjének számító ispáni földvár nyomait is. A törökök is stratégiai helynek tekintették Szolnokot, ezért a várat tovább erősítették, építették. Létrehozták a szolnoki szandzsákot, és jelentős építkezésekbe fogtak. Dzsámi, fürdő, minaret és palota is kialakításra került ebben az időben.

Felkeresésével 2017-be repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 

Pityó Pontszám: 20

Évszázadokon keresztül a Zagyva két ággal torkollott a Tiszába. A mai gyaloghíd környékén vált ketté a folyó és ölelte körbe a Szolnoki várat. A keleti medrét, az úgynevezett Pityót, sajnos az 1960-as években feltöltötték, beépítették. Bár az 1960-as évekbeli légifelvételről még jól kivehető a meder, mára csak a MÁV Kórház előkertjében lévő kis tavacska és egy utcanév őrzi emlékét.

Felkeresésével 1960-ba repülhetünk vissza. 20 pont gyűjthető.

 




Tudnivalók

Szabidősport egyesület vagyunk, így a pontgyűjtő játék nem rejtett célja, hogy kicsit megmozgassuk a városlakókat, ezért a helyek felkeresését gyalogosan, vagy kerékpárral javasoljuk. Kérjük a játék megkezdése előtt a Részvételi irányelvek átolvasását. A kihelyezett kódok nem feltétlenül pontosan a megadott koordinátán találhatók, de annak közelében kell lenniük. A könnyebb megtalálást a felkeresési információknál leírt meghatározás segíti, mely a hely leírása alatt, a "Felkeresem" gombra kattintva jelenik meg.
Jellemzően nem volt lehetőségünk a pontos koordinátán kihelyezni a kódot, így legtöbször azt egy közeli objektumra (oszlopra, korlátra, fára) tettük.
Felkereséskor ha megtaláltuk a kódot, írjuk fel, vagy egyből be is küldhetjük a hely weboldalán, vagy a QR kódot beolvasva.
A beküldéskor meg kell adni a regisztráció során, e-mailben megküldött három jegyű játékos kódot is, ami a játékos azonosítását szolgálja. Csatlakozni a pontgyűjtéshez ide kattintva lehet.



A képen, egy kihelyezett kód az egyik felkeresendő helynél. A kis cetlin van egy 4 jegyű kód, az a hely azonosítója. Ezt a kódot kell beírni a kódleadásnál (kicsit lentebb scrollozva), vagy ha telefonunkkal QR-kódot tudunk olvasni, akkor a hely kódját már kitöltve nyitható meg az oldal. A beküldéshez szükségünk van a Játékos kódjára, amit a regisztrációkor küldtünk ki. Ha elfelejtettük, a regisztrációs oldalon lehet kérni az újraküldését.





Megtaláltam a helyet, beküldöm a kódját

U -

Aki szeretne a játékban részt venni, és még nincs játékos kódja, a regisztrációs oldalon tud kódot igényelni.




Megtaláltam a helyet, de nem találom a kódot.